Fél tíz után pár perccel elsőként Polgár Judit lépett ki az ajtón, akit két gyermeke virággal fogadott. A nyakában ott lógott az ezüstérem, akárcsak a többiekében. „Bár 12 évesen nyertem olimpiát, és előfordult, hogy a legjobb játékos címet is kiérdemeltem, azért ennek az ezüstéremnek is nagyon örülök, mert úgy érzem, méltó befejezése a pályafutásomnak” – fogalmazott Polgár Judit, aki az olimpián jelentette be, hogy visszavonul a versenyszerű sakkozástól. Ugyanakkor azért teljesen nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy egyszer később még újra asztalhoz üljön a nemzeti színekben.
A csapat első táblása, Lékó Péter hangsúlyozta, azért különösen boldog, mert szerinte minden idők legerősebb olimpiáján sikerült elérni ezt a második helyet. „A sakk rengeteget változott az elmúlt évtizedben. Jó példa erre, hogy bár az oroszok négy világklasszist tudnak felvonultatni, mégis a legutóbbi tíz évben egyszer sem tudtak aranyérmet nyerni, s most még a dobogóra sem fértek fel. A számítógépes elemzések elterjedésének köszönhetően ezúttal 15 olyan ország volt, amelyik szinte azonos eséllyel küzdött az érmekért. Egy ilyen mezőnyben másodiknak lenni szerintem hatalmas siker – mondta Lékó, aki elárulta ezt is, hogy az utolsó fordulóra nem elemzésekkel, hanem egy kis pingpongozással készültek, amit nem volt egyszerű megszervezni az északi országban. – Végre a pontszámítás is igazságos volt és nekünk kedvezett. Bár a végén nagyon izgultunk, amikor megtudtuk, hogy India 3,5-0,5-re verte Üzbegisztánt, mert nem sokkal előtte még 2-2-re álltak, csak az üzbégek kockáztattak és ez lett a vége” – tette hozzá.
A magyar válogatott legjobbja ezúttal a második táblán játszó Balogh Csaba volt, akinek két ezüstérem lógott a nyakában, miután a második táblások között a második legjobb teljesítményt érte el. Sőt, ő lett az olimpiai teljes férfi mezőnyének negyedik legjobb játékosa. „Váratlan húzásokkal készültem az olimpiára, mást játszottam, mint amit általában szoktam. És ez most bejött” – mondta boldogan a 27 esztendős budaörsi sakkozó, aki pályafutása során negyedszer érdemelt ki táblaérmet.
Horváth Tamás szövetségi kapitány egyszerűen mesésnek nevezte a második hely kiharcolását, amiben szerinte leginkább az játszott közre, hogy a magyar válogatott tagjai igazi csapatot alkottak. Segítették egymást, és minden forduló után közösen értékelték ki a mérkőzéseket. Hozzátette: talán az is segített, hogy gyors döntéseket hozott, ezt a szokását még a múltból hozta magával, amikor műszaki területen dolgozott.
A ferihegyi fogadásról egyedül a legfiatalabb csapattag, Rapport Richárd hiányzott, aki Tromsőből egyenesen Rigába utazott, ahol egy rangos nagymesterversenyen vesz részt.
Mészáros Attila, a szövetség főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy az ezüstéremért fejenként 10 millió forint eredményességi támogatás jár a játékosoknak – Polgár, Lékó, Balogh és Rapport mellett Almási Zoltán volt a csapat tagja –, míg Horváth Tamás kapitány ötmilliót kap.