– A hét végén így sem csinált rossz boltot, elvégre nyert tízezer dollárt. Gondolom, ez a pályafutása legnagyobb pénzdíja.
– Magasan. Eddig talán háromezer dollár volt a csúcsom, de ennyi is csak szökőévente jött össze.
– Visszakanyarodva a beszélgetésünk elejéhez, mi a magyarázata annak, hogy idén így megtáltosodott?
– Sokat köszönhetek a légióséletnek, mert Berlinben nagyon erős csapatunk van, olyan játékosokkal vagyok együtt, akik velem egy szinten vannak vagy nálam is jobbak, velük is edzem, és szinte minden hét végén komoly meccsünk van. Itthon is készülök a Statisztikában Téglás Péter szövetségi kapitány irányítása mellett, és ez a két munka kiválóan kiegészíti egymást. Emellett az évek során tapasztaltabb, rutinosabb lettem, ez sem elhanyagolható tényező.
– Hogy számol, a november eleji világranglistán hányadik lesz?
– Ezt nagyon nehéz kiszámolni, mert eléggé bonyolult a rendszer a különféle bónuszpontokat miatt. A bronzéremmel szerintem a tizenötödik-tizenhatodik hely környékére léphettem volna előre, de szerintem ahhoz a linzi negyedik helyem is elég lehet, hogy bekerüljek az első húszba. Ha így lesz, akkor lefotózom a világranglistát, elmentem, nehogy elvesszen, és minden ismerősömnek elküldöm! Az elmúlt hét-nyolc évben rendre az ötvenedik hely körül voltam, vagy mondjuk inkább úgy, hogy a negyvenedik és a hatvanadik között, aztán idén bekerültem a negyvenbe, már az is elég jó eredménynek számított, és innen jött legutóbb a huszonhatodik helyezés. Akkor Tégla [Téglás Péter – a szerk.] poénkodott, hogy miért kettessel kezdődik a helyezési számom, és miért nem egyessel. Mondtam neki, hogy ne vicceljen velem, és most el sem hiszem, hogy lehet, tényleg egyessel fog kezdődni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!