– Kis országból, edző nélkül érvényesülni a Világkupa-sorozatban, nem lehet egyszerű feladat. Hogyan éli meg a jelenlegi helyzetet?
– Egy személlyel kevesebb van a pályán, és a szervizemberemnek, Renato Gasparnak több dolga lett, ugyanis most már a sílécek mellett rám is oda kell figyelnie. Szerveznie kell az edzéseket, a szállást, de ezekbe mind besegítek én is, úgyhogy együttes erővel jól megoldjuk a problémákat. Ő korábban edzősködött is, így részt tud vállalni ezekben a feladatokban. Olyan sok tapasztalata nincs a gyors számokban, de úgy érzem, hogy jól együtt tudunk dolgozni, és fejlődni is tudok.
– Szó volt arról is, hogy korábbi trénerével, Dietmar Thönivel folytatja a munkát. Van ennek realitása?
– Most itt van velünk Cortinában, ennek nagyon örülünk, és igen, nagy segítségnek számít. Ám, hogy a továbbiakban tud-e a segítségünkre lenni, az még kérdéses, mert van egy csapata, amellyel versenyekre járt.
– Mi alapján döntenek majd arról, hogy kivel készül tovább? Vannak esetleg önjelöltek?
– A szezon végén kezdünk el edzőt keresni, ilyenkor kiderül, hogy ki szabadul fel, kit tudunk megfizetni, kinek milyen sportolói voltak már, és persze, hogy mennyire szimpatikus. Majd a szövetséggel együtt eldöntjük, hogy ki csatlakozzon a stábhoz. Önjelöltek egyelőre nincsenek.
– A hétvégén Cortinán szerepel, mennyire szereti ezt a pályát? És mit vár magától a versenyen?
– Szeretnék hibamentes, összeszedett menetet, és ha ez sikerül, nincs kizárva a dobogó sem. Szeretem ezt a pályát, több ugrató és technikás kanyar van, ahol sokat lehet nyerni vagy veszíteni. Ez egy igazi klasszikus lesiklópálya, és a két szikla között beugratni hatalmas élmény.
Ezen a hétvégén Miklós Edit mellett férfi versenyzőnkért, Samsal Daliborért is lehet szorítani, aki vasárnap a legendás kitzbüheli pályán műlesiklásban áll rajthoz. Samsal Dalibor a múlt hétvégén megszerezte a magyar sí sport első pontjait műlesiklásban a wengeni világkupán, és most is szeretne harmincban végezni.