Nem tudta átmenteni szerdára a spanyolok elleni jó játékát a magyar válogatott. Az első percekben mind a két kapus bemutatta tudását, ám mivel a magyarok támadójátéka még a svédekét is alulmúlta, viszonylag korán háromgólos előnybe került az északi csapat. A félidő közepén 5-2-es állásnál hiába kért időt Dujsebajev mester, Nagy Kornélék érdemben nem tudtak változtatni a játékukon, míg a svédek csak arra ügyeltek, hogy ne jöjjön közelebb ellenfelük (10-7).
A második félidő még rosszabbul kezdődött számunkra, mint az első. Svédország ugyanis 4-1-es rohammal indított, így a lényeges kérdéseket elrendezte, maradt a szolid kézilabdázgatás. A játékosaink hitehagyottan futkároztak a pályán. Egyetlen pozitívumunk a mérkőzés utolsó szakaszában az volt, hogy a kapuba beállt Bartucz László, aki ötven százalék környéki védési hatékonysággal zárta a mérkőzést. A tisztes helytálláshoz ez is kevésnek bizonyult, de legalább nem lett két számjegyű a vereség (22-14).
A második félidő közepén a helyszínen szurkoló magyarok rázendítettek a Beatrice Azok a boldog szép napok című nótájára – ami híven tükrözte a látottakat.
Az eddigi olimpiákon – leszámítva a bojkottált 1984-es Los Angeles-i játékokat – mindig szerepelt magyar kézilabda-válogatott: 1936-ban és 1972-ben csak férfiak számára rendeztek versenyt, a nők 1976 óta vannak jelen. A Rio de Janeiro-i lesz az első olyan olimpia, amelyre sem a férfi-, sem a női csapatunk nem jutott ki.
Ismert: a női válogatott egy góllal (24-23) kikapott Lengyelország válogatottjától az olimpiai kvalifikáció szempontjából sorsdöntő mérkőzésen. A találkozón Tomori Zsuzsanna és Görbicz Anita is súlyos sérülést szenvedett.
„Nagyon szégyellem magam, nem is tudom, hogyan tudunk élni e szégyen után. Ha japánok lennénk, akkor harakirit kellene elkövetnünk magunkon. Egy fiatal svéd csapattól így kikapni szégyen” – mondta a mérkőzést közvetítő M4 Sportnak a válogatott szövetségi kapitánya, Talant Dujsebajev, majd távozott.
„Támadásban nem tudtunk úgy játszani, mint a spanyolok ellen. Nem sok jót hozott ez az Eb, lemaradtunk az olimpiáról. A sok fiatallal ez benne volt sajnos. A szövetség értékelni fogja az eredményt, és majd meglátjuk, hogyan fog alakulni a jövőkép. Ha én látnám ezt, akkor jós lennék” – értékelt Nagy László, a válogatott csapatkapitánya.
„Nem ezért jöttünk a tornára, így sikerült. Szebb lett volna jobban zárni. A következtetéseket le kell vonni, építkezni és menni tovább. Időt kell hagyni ennek a csapatnak, dolgozni kell a válogatottal. Sok minden megfordult a fejemben, mielőtt kijöttünk az Eb-re, így nekem is le kell ülnöm, át kell gondolnom az eseményeket. Szeretnénk megköszönni a szurkolóknak a buzdítást” – mondta a veszprémiek balszélsője, Iváncsik Gergő.
„Nagyon gyorsak és nagyon erősek voltak az ellenfelek. Mi, idősebbek tudtuk ezt, de a fiatalok most szembesültek ilyen ellenfelekkel. A tehetetlenségnél nincsen rosszabb érzés. A mostani torna után vannak olyan dolgok, döntések amelyeket fel kell vállalni egyes embereknek” – jelentette ki a szegediek beállója, Zubai Szabolcs.
Eredmények:
középdöntő, 3. (utolsó) forduló:
2. csoport:
Svédország–Magyarország 22-14 (10-7)
Wroclaw, játékvezetők: Stark, Stefan (románok).
Kiállítások: 8, ill. 2 perc.
Hétméteresek: 2/2, ill. 4/2
Svédország: Andersson, Appelgren (kapusok), Cederholm, Ekberg 1, Jakobsson 3, Karlsson, Källman 2, Konradsson 2, Nielsen, A. Nilsson 1, L. Nilsson 5, M. Olsson, Östlund 5, Petersen 2 (2), Stenmalm 1, Zachirsson. Szövetségi kapitány: Staffan Olsson, Ola Lindgren.
Magyarország: Mikler, Bartucz (kapus), Ancsin 1, Bánhidi, Bodó 5, Borsos, Faluvégi, Gazdag 1, Hornyák 3 (2), Iváncsik G. 1, Jamali, Nagy K., Nagy L. 2, Pásztor Á., Schuch 1, Zubai. Szövetségi kapitány: Talant Dujshebaev.
