Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat vezetője az MTI-nek azt mondta, a nemzetközi sportági szakszövetségek az előzetes egyenkénti egyeztetések során „rendkívül pozitívan” nyilatkoztak a magyar pályázatról, és képesnek tartják Budapestet arra, hogy megrendezze az ötkarikás játékokat.
A NOB tagjai 80 adathordozón kapták meg a pályázati anyagot, amely angolul és franciául online már elérhető. Néhány napon belül a rövidített változat, két-három hét múlva pedig a teljes dokumentum olvasható lesz magyar nyelven.
A pályázati anyagot múlt kedden az Olimpiai Védnökök Testülete előtt ismertette Fürjes Balázs, aki akkor elmondta: a dokumentumnak az előírások szerint a víziót, a játékok koncepcióját és a stratégiát kell tartalmaznia.
A pályázati anyag alapvetően két részre bontható: az egyik a tervezett helyszínekről és létesítményekről, a másik az egyéb kötelezettségekről, többek között a szállásokról, az ország energiaellátásáról, a telekommunikációról, a politikai és kormányzati keretrendszerről szólt.
A versenyhelyszínek témakörében már korábban bemutatták azt a poliklaszteres modellt, amelyet a Fővárosi Közgyűlés is támogatott január 27-i ülésén. A megoldás lényege, hogy igyekszik az olimpiai fókuszpontokat több halmazba szétosztani, és az a legnagyobb előnye, hogy elősegítheti a nagyobb léptékű városfejlesztést, új alközpontokat kialakítva a városban.
A budapesti pályázatban két fővárosi zóna és hét klaszter, illetve a főváros közigazgatási határain belül még három különálló versenyhelyszín szerepel. Mindegyik klaszter az olimpiai falu 10 kilométeres és a városközpont hat kilométeres körzetében helyezkedik el. A központ az Olimpiai Park klaszter, amelyet a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségébe terveznek, a három különálló versenyhelyszín pedig az Etele téren, a Nagytétényi lőtéren, valamint a Testvérhegyen lenne.
Fürjes Balázs az Olimpiai Parkba tervezett atlétikai stadionról azt mondta, a létesítményt kifejezetten az olimpiára építenék, de a játékok után a 60 ezer férőhelyes arénát 15 ezer néző befogadására alkalmas stadionná alakítanák, így Budapestnek maradna egy állandó atlétikai helyszíne. Az olimpiai pályázat elnöke hangsúlyozta: a NOB által elfogadott és a gazdaságos játékokat előnyben részesítő Agenda 2020 reformprogram elveinek megfelelően a budapesti pályázat nagymértékben támaszkodik a már meglévő, valamint az ideiglenes létesítmények használatára.
Budapest közigazgatási határain kívül Balatonudvariban, Balatonfüreden, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Üllőn és Veszprémben alakítanának ki versenyhelyszíneket. A NOB-nak küldött dokumentumból az is kiderül, hogy előzetesen 2024. július 19-i kezdéssel és augusztus 4-i befejezéssel tervez Budapest, a paralimpia pedig 2024. augusztus 21-től szeptember 1-ig lenne. Fürjes Balázs azt mondta, ezek az időpontok optimálisan illeszkednek a nemzetközi sportrendezvények, valamint a nemzeti események időpontjaihoz, mindemellett ekkor az időjárási körülmények is ideálisak.
A dokumentumban be kellett mutatni azt is, hogy az olimpia és a paralimpia megrendezése hogyan illeszkedik a városi és a regionális hosszú távú tervekhez, valamint össze kellett foglalni a játékok legfőbb hozadékait.
Az infrastrukturális fejlesztések között nyolc olyan intézkedés szerepel, amelyeknek többsége az olimpia és a paralimpia megrendezése nélkül is megvalósulna. Kelenföld és Ferencváros állomások között háromvágányú kapcsolat kialakítása szerepel a tervekben, és új elővárosi megállók is lennének. A déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése mellett a 150-es vasútvonal Soroksári út menti nyomvonalát áthelyeznék a Határ út és a Kvassay Jenő út közötti szakaszon, a ráckevei HÉV-vonal pedig nem szűnne meg, de átalakítanák. A csepeli HÉV helyett villamos járna, ezt a kettes villamos vonalával kötnék össze.
Az M1-es autópálya 2x3 forgalmi sávossá alakulna az M0 és M19 csomópontok között, az M7-es autópálya jobb oldalát pedig három forgalmi sávra szélesítenék az M0 autóút és a 710. számú főút csomópontok között. Épülne egy új, 2x3 sávos közúti Duna-híd a Galvani út–Illatos út vonalában, a földalattit pedig rekonstruálnák és akadálymentesítenék, a vonal meghosszabbodna a Vigadó térig, így átszálló kapcsolat lenne a kettes villamoshoz.
A szálláshelyekről az olimpiai pályázat elnöke kiemelte, hogy ebben a pályázati anyagban még csak az elvi lehetőségeket és megoldásokat kell bemutatni a NOB-nak, ugyanakkor a következő, őszi szakaszra készülő dokumentumhoz már a szállásokra vonatkozó aláírt szerződéseket is csatolni kell. A kollégiumok tervezett fejlesztése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szálláshelyek kérdésében optimális megoldás szülessen – tette hozzá.
A Schmitt Pál elnök által vezetett védnöki testület a következő ülését június elején tartja.
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerint a 2024-es ötkarikás játékok megrendezésére irányuló első pályázati anyag szerdai beadása után most következik az első megmérettetés.
„Ebben nem szerepelnek olyan jellegű konkrétumok, amelyeket ne lehetne módosítani a későbbiek folyamán, ez egy beugró. Csak elszúrni lehet, itt még nem tudunk előnyt szerezni” – nyilatkozta Borkai Zsolt az M4 Sportnak a Lillehammerben zajló ifjúsági téli olimpián.
„Nagy lehetőséghez érkeztünk, úgy gondolom, hogy jó úton járunk” – közölte Borkai Zsolt, hozzátéve: a pályázati anyag tartalmazza már a helyszíneket is, illetve azokat a küldetéseket, amelyeket meg kellett fogalmazniuk.
Mint mondta, olyan kérdésekre adtak választ, hogy miért szeretnének olimpiát rendezni, és miért gondolják úgy, hogy Budapest ideális helyszín az ötkarikás játékok megrendezésére.
„Bemutatjuk az országot, a fővárost, a szálláslehetőségeket, az ötleteinket, még az olimpiai falut is, amelynek a helyszíne még nem teljesen végleges” – fűzte hozzá Borkai.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Thomas Bach lenyűgöző versenyre számít a négy pályázó, Budapest, Los Angeles, Róma és Párizs között a 2024-es ötkarikás játékok rendezési jogának elnyeréséért.
„Örülünk, hogy négy rendkívül erős jelentkezés érkezett. Lenyűgöző versenyt várok közöttük. Jó látni, hogyan építették be a városok az olimpiai projektet az országos és regionális hosszú távú fejlesztési terveikbe” – nyilatkozta a német sportvezető a NOB hírlevelében. Mind a négy anyagban egyértelműen a fenntartható fejlődésen van a hangsúly, és azon, hogy miként akarják használni az olimpiai létesítményeket a játékok után – emelte ki.
Jacqueline Barrett, a NOB egyik igazgatója szerint jól szimbolizálja a jelentősen egyszerűsített jelentkezési folyamatot, hogy a beadványok első alkalommal egy pendrive-on érkeztek, és nem volt szükség több ezer oldalas, papír alapú dokumentációra.
A Párizsba tervezett versenyhelyszínek 95 százaléka már áll, vagy minimális befektetéssel létrehozott ideiglenes létesítmény lesz – derült ki a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésére kandidáló francia főváros pályázatának ismertetéséből. A Párizsi Filharmonikusok koncerttermében bemutatott tervekben két zóna szerepel: a 36 helyszín a főváros központjában, illetve attól néhány kilométerre északra, Saint-Denis-ben kapna helyet.
Több sportág versenyeit is rangos létesítményben rendeznék meg: az atlétikai viadaloknak a Stade de France, a tenisztornának a Roland Garros a tervezett helyszíne, a kosárlabdameccseknek pedig a Bercy csarnok adna otthont. Az ideiglenes létesítmények közül néhány történelmi környezetben, így a lovas versenyek a versailles-i palotánál, a strandröplabda az Eiffel-torony lábánál kapna helyet.
