A Magyar Jégkorong Szövetségben elnökségi tagsággal rendelkező államtitkár az MTI szerint bejelentette: a magyar kormány több év alatt 1,5 milliárd forinttal támogatja a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát, amely csíkkarcfalvi székhellyel, a római katolikus egyház által létrehozott alapítványi keretben jön létre. Az államtitkár történelmi sikernek nevezte, hogy a magyar jégkorong-válogatott szombaton legyőzte Fehéroroszországot, és kijelentette: ez nem sikerülhetett volna a székelyföldi jégkorongozók sokéves hozzájárulása nélkül.
Soltész Miklós elmondta: a támogatás egy részét beruházásokra, másik részét pedig szakmai programokra szánják. Az akadémia működését évi 225 millió forinttal támogatják, és már a 2016-os évben mintegy 613 millió forint támogatás érkezik Székelyföldre. Az akadémia székhelye Csíkkarcfalván lesz, de a támogatásból a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi jégkorongozók is részesülnek. Az államtitkár hozzátette, ezt nem támogatásnak, hanem a székely hokinak szóló köszönetnyilvánításnak kell tekinteni.
Nem csak futballtámogatásról szól a magyar állam által nyújtott 4 millió eurós támogatás – mondta tavaly szeptemberben a Lánchíd Rádióban a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia elnöke. Szondi Zoltán hangsúlyozta: Csíkszeredán működik Székelyföld legnagyobb magyar nyelvű középiskolája, a Márton Áron Főgimnázium, a pénzt elsősorban ennek a 350 éve fennálló oktatási intézménynek a korszerűsítésére fordítják. Az interjút itt éri el.
Tánczos Barna szenátor, a Román Jégkorongszövetség korábbi elnöke elmondta, jelenleg 500 gyermek jégkorongozik Székelyföldön, és a támogatás célja az, hogy tíz év alatt megkétszerezzék a hokizó gyermekek számát.
A beáramló tőke nem feltétlenül menti meg a székely jégkorongot. Tavaly szeptemberben adtunk látleletet a székelyföldi hokiról, cikkünkből kiderül, hogy az utóbbi évek legnagyobb eligazolási hulláma zajlott múlt nyáron. Az ISK Csíkszeredát 18 játékos hagyta el, zömmel az 1999-es születésű korosztály hokisai. Többségük Győrbe igazolt, néhányan Székesfehérvárra és Debrecenre váltották a székelyföldi életet, ráadásul a ’99-esek edzője, Antal Károly is Győrben kötött ki.
De mi az oka a jégkorongos „népvándorlásnak”? A korábban Gyergyócsomafalván tehetségeket pallérozó Kercsó Árpád – aki megalapozta a dunaújvárosi jégkorongot, majd szövetségi kapitányként feltette Magyarországot a hokitérképre – az MNO-nak akkor elmondta: „később már hiába jön” egy fiatal hokis, ugyanis ha beválogatják valamelyik román korosztályos válogatottba, magyar színekben már nem szerepelhet. Márpedig a székelyek „Magyarországon érzik otthon magukat” – mondta a ma már csak utánpótlásedzőként, Székesfehérváron dolgozó szakember, aki szerint itt jobbak a körülmények, magasabb a színvonal, ráadásul jobbak a továbbtanulási lehetőségek is.
Kercsó szerint az a fő probléma, hogy a kiemelkedően tehetséges hokisok mellett a közepes képességűek is átjönnek. A legendás hokiedző elmondta: korosztályonként többnyire csak egy-két nagy talentum van – kivéve a ’99-eseket, ott tucatnyian. Hozzátette: egyébként nem mindenkit lehet átcsábítani Magyarországra, neki például két olyan esete is volt, amikor már fehérvári utánpótlásedzőként próbálkozott tehetséges fiataloknál, ám a család – egy esetben az ötéves öcs – közbeszólt.
Megoldás lehetne, hogy ez egyes utánpótlásműhelyek szerződjenek valamelyik magyar klubbal. Kercsó Árpád szerint valóban lehetne ilyen megoldás, idősebb Ocskay Gábor székesfehérvári szakosztály-igazgató elmondása szerint néhány éve szeretett volna megállapodni a csíkszeredaiakkal, ám nem tudott elegendő forrást szerezni ehhez. Így egyelőre megoldás nincs, a magyarországi csapatok pedig olyan nevetséges kompenzációs ajánlatokat tesznek, mint a Pesterzsébet a Gyergyószentmiklósnak: két játékosért nyolc botot ajánlottak.
