Őssejtkezelésért fut irgalmatlan távot a tanár

A 10 éves, kisagysorvadásban szenvedő Mikiért fut 250 kilométert zeneterapeutája. Nem először tesz ilyet.

És hogy mi hajtja a fiatalembert az újabb és újabb sportcélokért? Mint mondja, ő nem profi, nem az öncélú teljesítés vagy a dobogó utáni vágy mozgatja, hanem az, hogy ezzel valóban, tevőlegesen segíteni tud valakin, aki rászorul. Mint mondja, férfiként soha sem hatódott meg a különféle mérföldkövek – érettségi, diploma, első maraton – kapcsán, amikor azonban az első autista srácot kísérte és támogatta egy futóversenyen, és látta, mennyire büszkék sikeresen teljesítő gyermekükre a rokonai, nála is kibuggyantak az örömkönnyek.

Péter a szép élményeken felbuzdulva autista gyermekek számára futócsapatot is szervezett azóta Gyöngyösön, immár három autista sportolóval, akiket kilenc segítő kísér. Vele hetente, a többi alkalommal a kollégáival edzenek a srácok, akik szép sikereket értek el így, egészen félmaratonig vitték – a sikerélmény pedig nagyon fontos az autista fiataloknak, ezért a stabil, lépésről lépésre fejlődésre koncentrálnak.

Ami ebben a segítők számára nehézség, hogy a fogyatékos sportolók adott versenyre tervezett teljesítményénél jóval jobbra kell képesnek lenniük – például az autistákat háromszögalakzatban kísérik a segítők, hogy segítsék a többi futóval való együtt mozgását. Ezt rengeteg – szociális és pszichés – fejlesztés előzi meg, maga a verseny csak egy-egy pont az i-re.

Ahogy a koncertek is, ahol a sérült zenészek sokszor ismert fellépőkkel együtt adnak elő – és ezzel megmutatják, hogy a Nemzeti Színkottás Zenekar fogyatékos zenészei is tudnak valóban szórakoztatóan zenélni.

Mint Péter fogalmaz, érezhetően a zene és a sport olyan integrációs erőt ad, amelyekkel az értelmi fogyatékos és autista gyermekek elfogadottabbá válhatnak a társadalomban – ők afféle reklámarcok. Hiszen értelemszerűen a Nem Adom Fel kávézóban dolgozó fogyatékos pincérek, vagy a futóversenyekre, illetve koncertekre járók csak egy kicsi szeletei a fogyatékosok táborának – olyanok, akik fel vannak készítve az embertömegre, és ép segítők is kísérik őket –, mégis ők segíthetnek társaiknak azzal, hogy teljesítményükkel kiérdemlik a társadalom megbecsülését.

A társadalmi bizalom pedig valóban évről évre nő, Péter és missziója irányába is – a segítőkészség pedig olykor másokat is magával ragad.

Nagy Réka Emese, a Gyöngyös TV szerkesztője például egy Péterrel – illetve a mostani futás kedvezményezettje, Miki édesanyjával – készített interjú után döntött úgy, hogy szeptemberi bicikliversenyét a kisfiúnak szenteli. Mint mondta, már tizenkilenc kilométer talált gazdára, és minden egyes kilométer megerősítette abban, hogy vannak még jó emberek. Egyébként érdekes pszichológiai jelenség, hogy az emberek szívesebben adományoznak, ha úgy érzik, a másik fél is tesz valamit a dologért – tette hozzá.

Aki a kilométervásárláson kívül szeretne hozzájárulni Mikiék boldogulásához, a következő bankszámlaszámra utalhat: Saly Krisztina (édesanya), Raiffeisen Bank 12020304-01287040-00100001. Közlemény: „Adomány Katona Miklós Patriknak”.

Természetesen sajnálkozás és lenézés nélkül, sportban, zenében, beszélgetésnél is egyenrangú partnerként, tisztelettel – sorolja Péter. Éppen csak a megfelelő hátteret kell biztosítani nekik: például az értelmi fogyatékos gyermekek színes kottákból tanulnak zenélni. A kedvesen felkínált, nem tolakodó segítséget viszont mindig örömmel veszik.