Az egyiptomi Youm7 egy cikket közölt A Duna elárasztja Budapestet címmel, amelyben leírták, hogy a folyó áradása következtében a város utcáin, főútjain és közvagyonában nagy pusztítást végzett a víz, amely kritikusan magas szintre emelkedett azóta, hogy a Boris vihar szeptember 13-ával kezdődően végigsöpört Közép- és Kelet-Európán − írja elemzésében Tárik Meszár, az Eurázsia Központ vezető kutatója. Hozzátették, hogy a kormányhatóságok több mólót és főutat is lezártak, és óvatosságra intették a polgárokat.
Az arab nyelvű internetes oldal számos képet is közölt az elárasztott fővárosról.
A szintén egyiptomi Elbalad egyik cikkében pedig az olvasható, hogy a magyar fővárosban, Budapesten a víz kiömlése azzal fenyegetett, hogy eléri a villamos- és metróvonalakat. Azt is kifejtették, hogy néhány közlekedési szolgáltatást felfüggesztettek, és hogy a folyó partja közelében lévő házakat és éttermeket elöntötte a víz. Idézték a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor által elmondottakat is, miszerint csaknem hatezer szakembert mozgósítottak, köztük a vízügyi hatóság és a magyar hadsereg tagjait, emellett börtönlakókat is bevontak a homokzsákok töltésébe. A cikk mellett egy videót is közzétettek a budapesti helyzetről.
A nemrégiben Londonból Katarba költözött Alaraby kimondottan aggódó hangnemben tett közzé egy cikket, amelyben leírták, hogy a Duna szombaton egy évtizede nem látott vízszintet ért el Budapesten.
Kitértek arra, hogy a víz a Parlament lépcsőjét is elérte, miután a Boris vihar több közép-európai országban is áradást okozott. Leírták, hogy a Duna vize dél felé haladt, és a védekezésben részt vevő magyarok homokzsákokkal siettek a lakott területek, köztük Budapest védelmére. Az arab nyelvű internetes oldal arra is kitért, hogy a magyar fővárosban kiáradó folyó elöntötte a kőgátat és elérte a Parlament lépcsőjét. Összegzésükben rávilágítottak arra, hogy a vízszint közel volt a 2013-as rekordhoz is.
Az Egyesült Arab Emírségekből működő Sky News Arabia oldala szolidáris hangnemben számolt be a közép- és-kelet-európai helyzetről és azt írták, hogy tizenöt halálos áldozatot követelt a napok óta tartó, két évtized óta a legsúlyosabb árvizeket és gátszakadásokat okozó Boris vihar. Rávilágítottak arra, hogy a vihar Ausztriát, Csehországot, Magyarországot, Romániát és Szlovákiát is sújtotta, emiatt emberek százait kellett evakuálni, és egész falvakat volt szükséges elszigetelni. Cikküket azzal zárták, hogy az érintett országok sietve bezárták az áradással sújtott területek iskoláit, evakuálták a lakosokat és mozgósították a segélyezési kapacitásokat.
A szaúdi Al Arabiya szintén Közép- és Kelet-Európa-fókusszal közölt egy cikket, és kifejtették, hogy a Cseh Köztársaság és Lengyelország közötti határ menti területek a hétvégén súlyosan érintettek voltak. Néhány híd összeomlott és házak pusztultak el, míg Kelet-Romániában falvakat és városokat öntött el a víz.
Az írás külön kitér arra, hogy Magyarország is megtette az árvízzel szembeni óvintézkedéseket.
Az Egyesült Arab Emírségekben működő Aletihad egy részletes cikket jelentetett meg, amelyben leírták, hogy a magyarországi Budapesttől a lengyelországi Wrocławig számos európai város fut versenyt az idővel, és erősítette meg védműveit az árvizek miatt. Hozzátették, hogy a Közép-Európában pusztítást okozó árvíz sok helyen már kezdett lecsendesedni, miután a Boris vihar okozta heves esőzések elálltak. A cikk írója hozzátette, hogy a klímaszakértők felhívták a figyelmet az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület csaknem két évvel ezelőtt kiadott jelentésében, hogy a globális hőmérséklet legalább másfél Celsius-fokkal történő emelkedésével a heves esőzések okozta áradások kockázata megnő Közép-Európában.
A dubaji központtal bíró Nabd rövid cikkében Budapestre összpontosított és leírta, hogy a magyar fővárosban a víz felkúszott a folyó közeli járdákra, és azzal fenyegetett, hogy eléri a villamos- és metróvonalakat. Azt is közölték, hogy egyes közlekedési járatok működését fel is függesztették. A cikket végül azzal zárták, hogy a Dunakanyar néven ismert területen a folyóparthoz közeli házakat és éttermeket elöntötte a víz.
Az arab sajtóban megjelent tudósítások és elemzések rávilágítanak arra, hogy a régióban különös figyelemmel követik a közép-európai árvízhelyzet alakulását, különösen Magyarország esetében. Az együttérzés és szolidaritás hangja egyértelműen megmutatkozik, ahogy a helyi kormányok és lakosok erőfeszítéseit elismerik a természeti katasztrófák elleni védekezés során. A sajtóorgánumok kiemelik, hogy a klímaváltozás következményei, mint a heves esőzések és áradások, nemcsak helyi, hanem globális kihívást jelentenek, aminek leküzdéséhez összefogásra van szükség.
Borítókép: Árvíz Budapesten (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)
