Rodcsenkov, a moszkvai doppinglaboratórium korábbi igazgatója ellen Oroszországban hivatali visszaélés miatt büntetőeljárást indítottak azzal vádolva őt, hogy 2014-ben megsemmisített 1437 doppingmintát, jóllehet a WADA arra szólította fel, hogy a későbbi ismételt vizsgálatok céljából őrizze meg azokat.
Az orosz doppingbotrány következményeként a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) kitiltotta az összes orosz atlétát a riói olimpiáról, amelyen egyedül a távolugró Darja Klisina indulhatott, mivel a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) indoklása szerint „a sportoló hitelt érdemlően igazolta, hogy versenyeken és azokon kívül is alávetette magát a doppingellenőrzéseknek Oroszországon kívül”.
A 2008-as és a 2012-es olimpiai minták NOB által elrendelt újratesztelése – más országok versenyzői mellett – számos orosz sportoló esetében mutatta ki utólag, hogy Pekingben és Londonban is doppingszert használva érte el eredményeit. Az atlétákhoz hasonlóan a súlyemelők nemzetközi szövetsége is eltiltotta az orosz súlyemelőket a riói indulástól.
