Annyi dán ritkán szurkolt a magyaroknak, mint most Varasdon a kézilabda-Európa-bajnokság utolsó csoportkörében. Ha a mieink megverik a cseheket – lehetőleg legalább négy góllal –, akkor a dán válogatott a magyarok elleni győzelmet és az ezzel járó pontokat viszi magával a középdöntőbe. Ha viszont a mieink nem győznek, a csehek elleni vereség ott lesz továbbra is a dánoknál a tabellán.
Szóval a magyarok és a dánok is azt szerették volna, ha Magyarország győz, és jut tovább. A meccs előtt szurkolóink vidáman fotózkodtak Lars Christiansennel, a Flensburg egykori világklasszis szélsőjével, aki a médialelátóról nézte a csatát. A Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: „Normál esetben a magyaroknak kell nyerniük, mert sokkal jobb csapatuk van. Hétfőn a cseh válogatott meglepte a dánt, de ezek után nem lepi meg a magyart is. A csehek kapusa, Galia hihetetlenül védett akkor.”
Nem volt nehéz meccshangulatba kerülni. Két és fél órával a kezdés előtt már elég bajos volt átkelni a horvát határon, az M7-es benzinkútjai pedig megint tele voltak a szurkolókkal, többek között Kovács Kokó István is a kézilabda kedvéért tartott a déli szomszédba.
Ljubomir Vranjes, a magyarok kapitánya mindenkit meglepve lecserélte a keretben az egyre inkább formába kerülő Dzsamáli Imánt – kedden már alig mozgott az edzésen a balátlövő –, és lecserélte a beálló Vilovski Urost is, bekerült helyettük két szélső: Fekete Dávid és Országh Ádám. Hiányzott eddig a szélsőjátékunk, ezek szerint Vranjesnek is.
A magyar csapattal egy szállodában lakó csehek a mieink szerint végigbulizták a dánok legyőzését követő éjszakát, elmondásuk szerint hullafáradtak lettek, bár ezzel nyilván szerették volna elérni, ha elbízzák magukat legjobbjaink.
Martin Galia mindenestre most szerényen kezdett a cseh kapuban, s annál inkább formában és ihletett állapotban volt Mikler Roland a miénkben. Az átlövéseink az első tíz percben rendre utat találtak a hálóba, ahogy Lékai Máté is a falban. Egyre jobban belejöttek viszont a cseh átlövők is, a Balatonfüredről Szegedre tartó Stanislav Kaspárek vezérletével. Hamar eljutott háromig, nekünk is voltak viszont veszélyes balkezeseink, Ancsin Gábor átlövőben, Hornyák Péter a szélen. De a balátlövőjükkel, Ondrej Zdráhalával is volt gondunk bőven. A félidő derekán kevés volt a kivédekezett támadás mindkét oldalon, 6-7-re állt a meccs ide.
Galia viszont elkezdte védeni Lékai ziccereit, kettővel elmentek a csehek gyors ellentámadásokból. Lékai ezek után büntetőt is hibázott. Sok labdát vesztettünk a beállónál, hét perccel a félidő előtt, 13-10-nél Vranjes érthetően időt kért. Nem segített, a falunkkal továbbra is azt csináltak, amit akartak: 15-10 oda.
Leos Petrovsky piros lapja adott némi reményt, Hornyák mindjárt betalált. Aztán ziccert hibázott, amikor háromra feljöhettünk volna.
Erre a meccsre lett szélsőjátékunk, a félidőben mégis meglepően rosszul álltunk, 15-11-re. Amiben leginkább bíztunk ekkor, hogy a cseheknek kimaradt egy éjszaka, ami a hajrában visszaüthet.
Szünet után átszellemülten folytatták a csehek, tovább lőtték a gólokat. De jöttek a Mikler-bravúrok, Balogh Zsolt és Lékai is betalált. Bartók Donát a kispadról hergelte a közönséget. Harminchét perc után, 18-13-nál Vranjes ismét időt kért. Nagyon úgy tűnt, Bodó Richárd helyett kellene egy mozgékonyabb balátlövő, de hát nem volt Dzsamáli. Bodó hatalmas góllal válaszolt erre a gondolatunkra. És betalált Fekete Dávid a balszélről. Majd Lékai egy indítás után kettőre hozta fel a mieinket, megőrült a lelátó, a csehek kértek időt. Borbély Ádám védett ekkor már nálunk, de az ellenfél megint belejött, öt volt oda a különbség. Hol talpról lőttek hatalmas gólt, hol betörtek megint a védelmünk jobb oldalán.
Kezdtünk visszakapaszkodni, és nagyon megnyitottuk a védőfalunkat, átmenetileg. Visszajött Mikler. Tíz perccel a vége előtt viszont továbbra is négy volt oda, valamit megint ki kellett találni. Vranjes kihasználta utolsó időkérési lehetőségét.
Hihetetlen volt, hogy Zdráhala az ismeretlen svájci St. Gallenből azt csinált velünk, amit akart, tizenhárom gólnál járt. Lékai nyolcnál, aztán egy rossz passzal borzolta a kedélyeket, főleg a sajátját. Majd egy szabálytalan találattal. Néggyel megint elmentek, már csak három perc maradt, ünnepelt a cseh közönség. A vége 33-27 oda, kiesett Magyarország.
A lefújást követően csalódott játékosok és szövetségi kapitány nyilatkozott az M4-nek a varasdi csarnok vegyes zónájában.
Ljubomir Vranjes:
– Nagyon sok olyan könnyelmű hibát követtünk el, amit nem lett volna szabad. Nehéz úgy meccset nyerni, ha nem nyújt mindenki száz százalékot. Jobbak voltunk picit a második félidőben. Nem tudom, lehet, hogy túlizgultuk ezt a meccset. Két egész jó meccsünk volt az Eb-n a dánok és spanyolok ellen, előbbin harmincöt-negyven percig jól tartottuk magunkat. Sok a fiatal játékosunk, ők korábban és ma is megmutatták, hogy lehet rájuk számítani. Volt egy tervünk, nyerni akartunk, de nem volt elég sok védésünk.
Bodó Richárd:
– Csalódott vagyok, szerettem volna még három meccset játszani a középdöntőben. Az első félidőben volt egy szakasz, amikor sok ziccert hagytunk ki, ez meghatározta a mérkőzés végeredményét. Az akarással nem volt probléma szerintem.
Mikler Roland:
– Küzdöttünk, amennyire lehetett. Elvárható lett volna a győzelmünk, ami görcsösséget okozott, a csehek viszont a dánok elverése után óriási önbizalommal érkeztek. Túlságosan akartuk ezt a győzelmet. A harminchárom kapott gól túl sok, mint kés a vajon, úgy mentek át rajtunk Én sem tudtam sokat segíteni hátulról. Az Eb a csapat szempontjából hasznos volt, új csapat épül új edzővel. Ha korábban tudtunk volna a spanyolok, dánok ellen önbizalmat szerezni, ennek a meccsnek más lett volna a végkimenetele. Nem vagyok elégedett a saját teljesítményemmel, a maival sem természetesen. A jó kapusteljesítmény egyébként mindig összefügg a védők jó teljesítményével.
Férfi-Európa-bajnokság, D csoport, 3. forduló, Varasd:
Csehország–Magyarország 33-27 (15-11)
Játékvezetők: Pichon, Reveret (franciák)
Csehország: Galia, Mrkva (kapusok), Becvár 1, Cíp, Horák 4, Hrstka 4 (3), Kasal, Kaspárek 3, Kotrc, Landa, Mubenzem, Petrovsky, Stehlík 3, Sviták, Zdráhala 14 (3), Zeman. Szövetségi kapitány: Daniel Kubes
Magyarország: Mikler, Borbély (kapusok), Ancsin 2, Balogh 5 (1), Bánhidi, Bartók 2, Bodó 4, Császár, Fekete D. 2, Hornyák 2, Juhász 1, Lékai 9 (2), Ligetvári, Országh, Schuch, Szöllősi Sz. Szövetségi kapitány: Ljubomir Vranjes
Kiállítások: 6, ill., 2
Hétméteresek: 6/6, ill. 4/3
További eredmények a csoportkör 3. fordulójában:
C csoport, Zágráb:
Szlovénia-Montenegró 28-19 (14-13)
korábban:
Németország-Macedónia 25-25 (12-11)
A csoport végeredménye: 1. Macedónia 5 pont, 2. Németország 4, 3. Szlovénia 3, 4. Montenegró 0
D csoport, Varasd:
Dánia-Spanyolország 25-22 (14-13)
A csoport végeredménye: 1. Spanyolország 4 pont (81-65), 2. Dánia 4 (84-75), 3. Csehország 4 (76-86), 4. Magyarország 0
A középdöntő II. csoportjának állása (Varasd):
1. Macedónia 3 pont, 2. Németország, Dánia, Spanyolország, Csehország 2-2, 6. Szlovénia 1
