Március elején Klein Dávid Sisapangma expedíciójának bejelentésekor már fény derült rá, hogy a Kalifa cég segítségével Varga Csaba is útra kel tavasszal, de ő egy másik nyolcezres csúcsot vesz célba, a Kancsendzöngát, mely Nepál és India határán fekszik. A világ harmadik legmagasabb, 8586 méter magas hegye magyar szempontból tragikusan emlékezetes: 2013-ban itt veszítette életét ereszkedés közben Erőss Zsolt és Kiss Péter.
A hegy egyébként az egyik legveszélyesebb nyolcezres, a Nanga Parbat, a K2 és az Annapurna sorába tartozik.
Varga három nyolcezres tetején állt már: a Broad Peaken, a Manaszlun és a Gasherbrum II-n.
„Két célja van az expedíciónak: az első: emléket állítani két fantasztikus embernek, Erőss Zsoltnak és Kis Péternek. Csak a második a hegy megmászása. Erőss volt az első magyar állampolgár a Mount Everesten, tíz nyolcezrest mászott meg. Az ő 2002-es kolozsvári élménybeszámolója sarkallt engem a magashegyi mászásra” – kezdte Varga csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Kiss Péterről elmondta, személyesen nem ismerte, de nagyon erős alpinistának tartotta. Ennek bizonyítéka a 82 csúcs megmászása az Alpokban, s a legmélyebb erdélyi barlang végigmászása.
„Magyar emberként szeretném megmászni a Kancsendzöngát, nagyváradiként az erdélyi magyarok beolvadása ellen szeretnék tenni, s az expedícióval arra szeretném biztatni őket, hogy vállalják fel magyarságukat” – emelte ki a hegymászó, aki jövő vasárnap indul útnak.
Klein Dávid a helyszínen kívánt sok sikert Vargának.
Varga Csaba jövő vasárnap indul a nepáli Katmanduba, majd április 20-án ér az alaptáborba, ahol elhelyezi a Hópárduc becenévvel illetett Erőssék emlékplakettjét. A süttői mészkőből készített emléktáblát Csák Attila készítette – az elhunytak előtti tisztelgés jeléül ingyen.
Portálunknak elmondta, alapvetően közel két hónapot kellene szánni egy ilyen munkára, de az idő rövidsége miatt most egy hónappal is be kellett érnie. A rokonokkal is kellett egyeztetni, hogy megfelelőek-e a hegymászók vonásai, majd jöhetett a tervezés, a gipszmunka, a bronzöntés, és a nevek kifaragása. „Több emléktáblája van már Erősséknek országszerte és Erdélyben, de ilyen közel ahhoz, ahol életüket vesztették, nincs. Tulajdonképpen most kapnak sírt” – magyarázta Csák.