Következő mérkőzések
Ukrajna
18:002024. június 26.
Belgium
Szlovákia
18:002024. június 26.
Románia

Sporttörténelem: Márton Anita a magyar atlétika első világbajnoka

A magyar versenyző a harmadik körben 19,48-cal – az országos csúcsra 15 centit verve – élre állt, majd a végén, tét nélkül még dobott egy 19,62-t.

2018. 03. 02. 21:44
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyértelmű éremesélyesként számoltunk Márton Anita olimpiai bronz- és világbajnoki ezüstérmes súlylökőnkkel a birminghami fedett pályás atlétikai világbajnokság pénteki versenynapján, a nap folyamán viszont úgy alakult, hogy az ötpróbázó Krizsán Xéniára is figyelnünk kellett.

Noha utóbbival kapcsolatban a sportági szövetség elvárása mindössze az volt, hogy kerüljön a legjobb nyolc közé, az MTK korábbi ifjúsági (U23-as) Európa-bajnok sportolója idei legjobbjával kezdett 60 méter gáton, majd 182 centiméterrel egyéni csúcsot ért el magasugrásban, a súlylökés után – amely számban a nyolcadik lett – ötödik helyre sorolt be a tizenkét fős mezőnyben az esti távolugrás és 800 méteres síkfutás előtt. Mivel távolugrásban 609 centit tudott, összetettben a hatodik helyről kezdhette a záró számot, ebben összekapva magát a 4. helyen végzett, és megtartotta az igen előkelő 6. helyet.

Márton Anita Krizsán záró számával egy időben kezdte a lökést, és a furcsa körülmények nem feltétlenül az utolsó dobások nagy magyar művészének kedveztek. Sem a dobások gyakorlására, sem a hosszabb futásokra nem volt külön hely ugyanis a versenyzőknek, a gyakorló időszak utolsó pillanatáig pedig csak egy hálóval körülkerített zónában lehetett gyakorolni, ezáltal senki nem „lőhette be” magának a csarnokot. Amikorra pedig felszabadult a gyakorlóhely, már véget ért az az időszak, amikor ebben a sportágban értelmes időzítéssel, hatékonyan lehet edzeni.

A lebonyolítást tekintve eltörölték a selejtezést, viszont az első három sorozatot végigdobatták mind a 16 versenyzővel, aztán a maradt a legjobb nyolc, az ötödik sorozat után pedig a legjobb négy, nem lehetett tehát taktikázni annyira, mint korábban. Már csak hab a tortán, hogy egyes szabálymódosításokat csak a vb előtt két nappal közöltek a versenyzőkkel.

Az biztosnak tűnt, hogy Márton Anita idei legjobbja (18,87) elég lehet akár az éremhez is, de az elsőséghez egy méterrel is nagyobbat kellett dobni ennél – körülbelül ennyi volt Márton szabadtéri egyéni csúcsa, a tavalyelőtti, portlandi fedett vb-n pedig 19,33-mal lett ezüstérmes.

Nem is bízta a véletlenre, a harmadik körben 19,48-cal – az országos csúcsra 15 centit verve – élre állt, eredményét hét vetélytársa a negyedik és az ötödik sorozatban sem veszélyeztette, a hatodik körben pedig már csak hárman támadták a kiváló dobást, köztük a szabad téri világbajnok kínai Kung – hiába, megszületett a magyar atlétika első világbajnoki aranya a békéscsabai Márton Anita révén, aki a végén, tét nélkül még dobott egy 19,62-t.

...és ez történt még

Az előzetes célt elérve mindkét 60-as gátfutónőnk elődöntőbe jutott, Kozák 8,16-tal kicsit simábban, a nála csak 4 századdal gyengébb Kerekes Gréta egy csöppet nehezebben, szombat este újra jönnek.

A birminghami világbajnokságot már biztosan emlékezetessé teszi a férfi 400 méteres síkfutás harmadik előfutama, amelyből mind az öt versenyzőt kizárták pályaelhagyás miatt, köztük a grenadai ranglistavezetőt, Bralon Taplint is. A 800 méter favoritja, a kenyai Emmanuel Kipkurui Korir pedig vízum híján New Yorkban rekedt a verseny előtt, de a Facebookon közölte, „Isten hatalmas”, és beletörődött a sorsába.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.