Varga Kevin nemrég az NB III-ban játszott, a héten gólt lőtt a törököknek

A 24 éves labdarúgó szerint a válogatott sikerességének az a titka, hogy egymásért küzdenek a játékosok, és így a kockázatosabb megoldások is bejönnek.

Csereként lépett pályára szedán a Törökország elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésen Varga Kevin. A 24 éves labdarúgó szerezte a magyar válogatott második, győzelmet bebiztosító gólját a Puskás Arénában. – Az első gondolatom az volt, én érjem el a labdát a szöglet utáni kipattanónál, ez sikerült, utána láttam, hogy nincs már előttem senki, de mellettem azért még jönnek. A bal oldali védőjüket éreztem legközelebb magamhoz, ezért próbáltam úgy vezetni a labdát, hogy betoljam az ellenfelem elé, és amikor ez összejött, tudtam, hogy lövésig kell vinnem az akciót. Igazából arra fókuszáltam, hogy a labdát jól toljam meg, de az igazság az, hogy a tizenhatos elé érve elfáradtam, kockázatosnak éreztem volna még egyet tolni a labdán, hiszen ha az hosszú, akkor már a kapusé, ezért arra gondoltam, kapura rúgom. Nem pont középen voltam, hanem kicsit jobbra, ezért a hosszú sarkot céloztam, és minden erőmet beleadtam. Fantasztikus érzés volt látni, hogy bement – elevenítette fel a szerdai eseményeket a török Kasimpasa légiósa a Nemzeti Sportnak.

A gól előtti pillanat, Varga lövését csak tisztes távolból követte a törökök védője
Fotó: Mirkó István

A szélső hiányolta a nézőket az üresen kongó stadionban, szeretett volna velük ünnepelni, de erre nem volt lehetőség. Varga elmondta, hogy amint beállt Moszkvában az oroszok ellen az utolsó fél órára, Szalai Ádám köszönteni akarta a csapat előtt mint a válogatott újoncát. A csapatkapitányt fel kellett világosítani, hogy Georges Leekens már behívta őt az Ausztrália ellen készülő csapatba, és 2018-ban debütált. Arra a kérdésre, hogy vajon miért telt el két év a következő meghívója előtt, Varga így felelt: – Hívott Marco Rossi, és elmondta, figyelnek, és azt látják, egyre letisztultabb a játékom. Talán azt jelentette ez, hogy előtte, ha voltak is jó meccsek, sikeres megoldások, gólok is akár, sok volt a hiba, elkapkodott döntések jellemezték a futballomat, és szerintem ez utóbbiból lett egyre kevesebb. Nyilván fontos volt, hogy immár külföldön is kipróbálhattam magam.

Az NB I-ben a DVSC színeiben bemutatkozó szélső három éve még a harmadosztályú Cigánd csapatában futballozott, és egy balmazújvárosi kitérővel jutott vissza Debrecenbe. Mindvégig hitt abban, hogy el tudja érni a célját.

– Minden elérhető, csak akarni kell, és esetemben lépésről lépésre haladni. Nem lehet a válogatott csatársorában kezdeni a karriert, ez világos. Nekem jót tett, hogy a DVSC korosztályos csapatai után az NB III-ban kaptam lehetőséget, a cigándi, balmazújvárosi NB II-es kitérők után mutatkoztam be az élvonalban. S bár jól indultam, fel is kapott a média, a közönség figyelt rám, nem hittem, hogy kész játékos vagyok, tudtam, hogy fejlődnöm, tanulnom kell még. A tavalyi szezonban már jók voltak a mutatóim, és bár fájdalmas volt kiesni, a harmadik NB I-es szezonom után elérkezett az idő szintet lépni. Nem egyből a mély vízbe kerültem, hanem lépegettem előre, a következő, elérendő célra figyeltem, és tavaly ez már a külföldi szerződés volt. Titkon persze reméltem, hogy ez a válogatottsággal párosulhat, és nagyszerű érzés, hogy most, huszonnégy évesen itt tartok – mondta a labdarúgó.

A válogatottnál tapasztalható hangulattal kapcsolatban kifejtette, hogy hihetetlen, ahogy az olyan rutinos, a Bajnokok Ligája-elődöntőt is megjárt játékosok, mint Gulácsi Péter vagy Willi Orban, vagy a fél Európa érdeklődését kiváltó Szoboszlai Dominik is azt érezteti a többiekkel, hogy egyenértékű tagjai a csapatnak.

– Lehet rosszul passzolni, de az ember akkor is a biztatást hallja, nem a leszúrást, és ez rengeteg lelkierőt ad. Nincsenek sztárallűrök, mindenki tudja, mi a feladata, és mit szeretnénk elérni. Az Izland elleni meccs után az öltözőben leírhatatlan volt a hangulat, és nem számított, ki rúgott gólt és ki ült végig a kispadon, mindenki ölelgette a másikat. Nagyon jó itt lenni a válogatottnál! – nyilatkozta a szélső.

A teljes interjút itt lehet elolvasni.