Ha már azzal indítottunk, hogy évszázadunkban ez lesz a legnagyobb helyszíni nézőközönség előtt zajló bokszmeccs, nézzünk vissza a huszadik századba is! Ki hinné, hogy a nézőcsúcsot egy 1941-es középsúlyú mérkőzés tartja Amerikából, Tony Zale a milwaukee-i Juneau Parkban – ahol nem szedtek belépőt –, 135 ezer néző előtt ütötte ki Billy Pryort. Ezek a nevek ma már keveseknek csengenek ismerősen, a lista második helyén azonban egy legendát találunk: Julio César Chávez 1993-ban otthon, a mexikóvárosi Azték Stadionban a WBC kisváltósúlyú címmeccsén 132 274 fős közönség előtt intézte el az amerikai Greg Haugent. Európában a legtöbben 1934-ben Hamburgban a németek nehézsúlyú hérosza, a korábbi világbajnok Max Schmeling győzelmét látták honfitársa, Walter Neusel ellen, a 102 ezres közönség az örökrangsor ötödik helyéhez elég.
Tyson Fury és Dillian Whyte meccsére még március elején az interneten másfél óra alatt elkapkodtak kilencvenezer belépőt, és csak ezen idő alatt legalább ennyi érdeklődő maradt még jegy nélkül. A hatóságok később engedélyt adtak a Wembley befogadóképességének növelésére, így 94 ezren lehetnek jelen az összecsapáson, ami rekordnak számít a létesítmény 2007-es felújítása óta.
– Nem volt ennél nagyobb bunyó az Egyesült Királyságban a Lewis–Bruno meccs óta. Az emberek évek múlva úgy beszélnek majd róla, hogy azt kérdezik egymástól: hol voltál 2022. április 23-án, amikor Tyson Fury darabokra törte azt a fickót? – mondta még márciusban az önbizalomhiánnyal nem vádolható Fury.
Lennox Lewis 1993-ban, Cardiffban a hetedik menetben végezte ki Frank Brunót a két brit legenda összecsapásán, megvédve a WBC nehézsúlyú vb-címét, és most is ezt a tét. Fury, a 33 éves Cigánykirály – ahogy magát nevezi – 32 profi mérkőzéséből 31-et megnyert, egy döntetlenje van az amerikai Deontay Wilder ellen, akit legutóbbi meccsén tavaly októberben a 11. menetben kiütött – igaz, előtte ő maga is volt a padlón. Furyról tudni kell, hogy 2016-ban száznyolcvan kilósra hízott (!), közben pedig a depressziója miatt önpusztító módon ivott és kokainozott. Történt mindez azután, hogy előző évben pontozással simán legyőzte az akkor már tizenegy éve veretlen ukrán Vlagyimir Klicskót, megszerezve tőle négy világszervezet, a WBA-, a WBO-, az IBF- és az IBO-vb-övét. Ezektől Furyt később megfosztották, mert az állapota nem tette lehetővé, hogy újra ringbe lépjen. Ám 2018-ban visszatért, s ugyan először nem tudta elvenni Wildertől a WBC-övét – ez a meccs lett döntetlen –, utána kétszer is nagyon megverte.
Tavaly szeptemberben a cirkálósúlyból feljött ukrán Olekszandr Uszik Londonban hatalmas meglepetésre egyhangú pontozással győzte le a brit Anthony Joshuát, így ő birtokolja a WBA, a WBO, az IBF és az IBO világbajnoki övét; ezzel együtt jelenleg sokkal inkább Fury számít a nehézsúly királyának. Usziknak most a Joshua elleni visszavágóra kellene készülnie, közbejött azonban az orosz–ukrán háború, és egy időre beállt egy területvédelmi zászlóaljba. Majd úgy döntött, él a lehetőséggel, hogy külföldön tréningezhessen, de most érthetően nem Joshua körül forognak a gondolatai.
Fury a múlt hónapban már közölte, hogy a Whyte elleni meccse lesz az utolsó, utána visszavonul, 150 millió dollárja van a bankban, vesz egy jachtot és elfelejti az ökölvívást. S bár később erről nem beszélt egyértelműen, a keddi sajtónyilvános edzésen újra azt vetítette előre, hogy többet már nem lép ringbe. Az önbizalma változatlanul megingathatatlan.
– Sokan lebecsülik Whyte-ot, de én nem, megadom neki azt a tiszteletet, amit Wildernek és mindenki másnak is megadtam. Ám legyőzöm, efelől semmi kétségem, boksztudásban magasan fölötte állok. És azt hallottam, hogy a meccs után már nem Szent György lesz Anglia védőszentje, hanem Szent Tyson! – viccelődött Fury.
A 34 éves Dillian Whyte-ra jóval kevesebb fény vetül, amit a kihívó nehezményez is.
– Tyson Fury szupersztár, mindenki róla beszél, de ez nem az ő egyszemélyes show-ja lesz, hanem a kettőnké, ezt így kellene kezelnie a médiának. Itt vagyok és készen állok. Az utcán nőttem fel, nem volt semmilyen hátterem, nem támogattak, és olyasvalakinek, mint én, hatalmas inspiráció az, hogy világbajnok lehetek – mondja Dillian Whyte, akit 30 profi meccséből 28-at nyert meg, Joshuától és Alekszandr Povetkintől kapott ki, de az orosznak tavaly márciusban technikai KO-val visszavágott a legutóbbi mérkőzésén. Whyte-ot semmiképpen sem lehet leírni, komoly ütőereje van, és a boksz nagy igazsága, hogy itt mindenki egyetlen ütésre van a győzelemtől.
Szerdán kora délután Londonban megtartották a Tyson Fury és Dillian Whyte WBC nehézsúlyú világbajnoki mérkőzés utolsó sajtótájékoztatóját. Amint arról a Profiboksz.hu beszámolt, az összecsapásért az általa elvártnál kevesebb fellépti díjat kapó, és emiatt a promóterekre megorroló, így a korábbi promóciós eseményeket ignoráló Whyte ezúttal már megjelent, így a két öklöző végre találkozott egymással, és – vélhetően sokakat meglepve – kifejezetten barátian, egymás felé tiszteletet mutatva nyilvánultak meg. Ezzel ellentétben Fury édesapjának, Johnnak majdnem sikerült egy kisebb balhét kiprovokálni Whyte kísérőivel szemben akkor, amikor a két sportoló szemtől szemben állt egymással, azonban Tyson és Whyte együttes erővel lehűtötte a kedélyeket, majd gyorsan rendet tettek a színpadon.
Borítókép: Tyson Fury és Dillian Whyte meccsére szombaton megtelik a Wembley (Forrás: Twitter/BTSportBoxing)
