Sem olimpián, sem világbajnokságon, de még Európa-bajnokságon sem indult eddig a hosszútávfutó Szabó Nóra, ezért is jelent különleges kihívást a 34 esztendős sportolónő számára az atléták jövő hétfőn kezdődő müncheni kontinensbajnoksága. Többek között azért sem mindennapi feladatot, mert 23 éves koráig egyáltalán nem sportolt, ekkor kezdett kedvtelésből jobbára csak kocogni, így a versenyzés örömére akkor érezhetett rá, amikor a vele egyidős futónők már jóval előbbre tartottak, felépítették magukat és kellő tapasztalattal rendelkeztek. Ehhez képest, pontosabban ezt a tetemes hátrányt ledolgozva a mosonmagyaróvári atlétanő szívós munkájának és a céltudatosságának köszönhetően az elmúlt években egyre többet hallatott magáról, tavalyi szezonját pedig túlzás nélkül az áttörés esztendejének lehet nevezni. Öt távon, az 5000 métertől a 42 195 méteres távú maratoniig becsülendő eredményekkel rukkolt ki, aminek az értékén nem kisebbít, hogy az 5000 és a 10 000 méteren először mérette meg magát, eredményét ezért inkább egyéni alapcsúcsnak kell tekinteni.
A Margitszigeti Atlétikai Club színeiben szereplő Szabó Nóra atlétaként már sokfelé megfordult a világban, tavaly szeptember 26-a óta viszont okkal nevezheti Berlint a kedvenc városának, ahol a legnagyobbak közé tartozó nemzetközi maratonfutó versenyen nem akármilyen egyéni csúcsot javítva 2:31:08 óra alatt ért a táv végére. Tizenegyedik helyezettként nem sokkal maradt el a magyar csúcstól, ami immár 26 esztendeje Földingné Nagy Judit nevéhez fűződik (2:28:50 óra, 1996)
Ez olyan csekély különbség, aminek a ledolgozását viszonylag rövid időn belül is be lehet tervezni, de Szabó Nóra nem tartozik azok közé, akiknek a tippelés a kenyere.
– Szeretnék élni a müncheni Eb kivételes lehetőségével, a felkészülésemnek megfelelő futást bemutatni, de jóslatokba semmiképpen sem bocsátkoznék. A maratoni, amiben kiérdemeltem az indulás jogát, nem az a szám, ami versenyről versenyre az úgynevezett papírformát igazolja, és ebben a külső körülmények mellett, mint amilyen a hőmérséklet, a szél és az eső, az is közrejátszik, hogy milyen a tempó, a futók milyen taktikát választanak. Az elért idővel várhatóan kevesen fognak foglalkozni, sokkal inkább az elérhető legjobb helyezéssel, amiből az is következik, hogy éleslátásra, éberségre, jó helyezkedésre, jó döntésekre lesz szükség – hangsúlyozta az SzPress Hírszolgálatnak nyilatkozó Szabó Nóra, aki azok közé az élsportolók közé tartozik, akiknek a felkészülését és a versenyprogjamját a munkahelyi elfoglaltságukkal kell összeegyeztetni, magyarán mondva nem csupán a versenyzésből élnek, és erre ő statisztikusként csak büszke lehet.