„Óriási megtiszteltetés, hogy első számú emberként tekintenek rám, csodálatos lenne egy dobogós eredményt összehozni. De ott lesz a mezőnyben Pidcock és Pogacar, szóval nem mi vagyunk a legesélyesebbek. Alig hiszem el, hogy olyan kiváló versenyzők, mint Laporte és Kuss értem fognak dolgozni, furcsa érzés lesz, de persze rengeteg erőt is ad. Remélem, hogy jó eredménnyel tudom meghálálni a csapat bizalmát” – így beszélt az őt ért megtiszteltetésről, hogy az idei Strade Bianche egynapos kerékpáros versenyen ő napjaink legerősebb csapata, a Visma-Lease Bike csapatkapitánya.
A Strade Bianche ugyan nincs a Monumentum néven emlegett öt legnagyobb hagyományú egynapos országútikerékpár-verseny között (Milánó–Sanremo, Flandriai körverseny, Párizs–Roubaix, Liege–Baston–Liege, Giro di Lombardia), de szintén a legrangosabb viadalok közé tartozik.
Valter Attila idén már harmadszor vágott neki a toscanai Sienából induló és oda is visszatérő 212 km-es többszörös körnek. Két éve – még az FDJ mezében – negyedik lett, tavaly pedig már a Jumbo-Visma versenyzőjeként végzett ötödikként. Nem egyedüli magyarként volt ott a mezőnyben, Fetter Erik nála is rutinosabb Toscanában, ő már negyedszer indult el.
Valter jó formában várta a Strade Bianchét, hiszen az UAE Touron ötödik lett összetettben, ugyancsak csapatkapitányként.
Embert próbáló volt az idei viadal, helyenként szakadó esőben tekertek a bringások. Valter jól mérte fel az esélyeket, hiszen a kétszeres Tour de France-győztes Tadej Pogacar 81 km-rel a vége előtt az egyik emelkedőn faképnél hagyta a mezőnyt.
Pogacar végig tudta tartani a saját tempóját, az előnye idővel meghaladta a három percet, kétség sem férhetett a győzelméhez.
Fetter Erik úgy féltávnál leszakadt, Valter Attila sokáig a 15-20 fős üldözőcsoporttal tekert, amelytől azonban úgy 40 km-rel a cél előtt előbb a belga Van Gils és a lett Toms Skujins is ellépett, majd később még egy bringás. A magyar bajnoki trikóban tekerő magyar versenyző egy-egy emelkedőn olykor kicsit lemaradt, de rendre visszazárkózott, az újabb szökevényekkel már nem tudta tartani a lépést, sőt később a maga csoportjától is leszakadt, úgy 20 km-rel a cél előtt eldőlt, hogy nem lesz harcban a dobogós helyekért, aztán az is, hogy nem lesz ott az első tízben.
Pogacar már ünnepelhetett, miközben a cél előtt tekert felfelé a helyenként 16 százalékos meredekségű Santa Caterina utcán, a többiek ezt nem tehették meg. Valter a verseny végére elkészült az erejével, végül 7:45 perces hátrányban, a 19. helyen ért célba.
Valter Attila: Végig küzdöttem...
– Az egyik legnehezebb napom volt a bringán, egész nap küzdöttem, nehéz verseny volt kemény tempóval – vágott bele az értékelésébe Valter Attila az M4 Sport helyszíni stábjának nyilatkozva.
A Visma-Lease a Bike magyar bajnoka elmondta: a formája nem volt rossz, a számok alapján nem teljesített alul, de ezen a napon nem rúghatott labdába a dobogóért zajló küzdelemben.
– Már a Pogacar szökése előtti szektor is rosszul esett, 100 kilométert küzdöttem. Próbálok rájönni, mi lehetett ennek az oka, nagyjából tudom is, de nincs szükség kifogásokra. Büszke vagyok arra, hogy végigküzdöttem azt a száz kilométert annak ellenére is, hogy többször leszakadtam. Az utolsó száz kilométer előtt már lemondtam a jó eredményről. Életemben először meredek volt feljönni ide Sienába, alig bírtam feltekerni. Nem akartam feladni, de ma nem voltam a legerősebbek között, épp ezért örülök, hogy így is bejöttem a legjobb húszba – folytatta Valter Attila.
A 25 éves bringás a következő versenyén, a hétfőn rajtoló Tirreno-Adriatico viadalon szeretné hozzásegítse a végső győzelemhez csapattársát, a kétszeres Tour de France-győztes dán Jonas Vingegaardot.
Borítókép: Tadej Pogacar hatalmas fölénnyel győzött (Forrás: X)
