A magyar válogatott kedden este 1-1-re végzett Németországgal a Puskás Arénában, és ezzel fejezte be a Nemzetek Ligája csoportmeccseit. Márciusban osztályozót játszik a bennmaradásért az A divízióban, az ellenfele Ausztria, Görögország, Törökország és Ukrajna közül kerül ki , és okkal hihetnénk, hogy Marco Rossi vezetésével vívja meg a csapat azt a párbajt, ugyanakkor a szövetségi kapitány a keddi mérkőzés után ezt a kérdést kicsit nyitva hagyta.
Marco Rossi röviden értékelte az évet, amit így zárt: „Rendkívülit nem tudtunk nyújtani, ám ez a mérleg nem negatív összességében. Az a fontos, hogy az igazi szurkolók és a szövetség tudja ezt értékelni. Ha a szövetség szerint pirosban van ez a mérleg, akkor lehet, hogy holnap felhívnak és csomagolhatok, de ha nem, akkor valószínű, még találkozunk itt tavasszal.” A kapitány az értékelésben elmondta, az Európa-bajnokságon mindenki bízott a továbbjutásban, de nem sikerült, mert Svájctól és Németországtól vereséget szenvedtünk, két olyan gárdától, amely a teljesítménye alapján akár a négy közé is bejuthatott volna, egy ötször és egy két és félszer többet érő csapattal szemben maradtunk alul.
Aztán a Nemzetek Ligájában kaptunk egy ötöst a németektől, a leggyakoribb idei ellenfelünktől, miközben korábban Feröer és Lettország volt a leggyakoribb ellenfelünk, de most az A-ligába tartozunk és ezért kell megmérkőznünk Németországgal és Hollandiával, utóbbitól szombaton négy góllal kaptunk ki.
Bosznia ellen viszont hoztuk a kötelezőt és itthon döntetlent játszottunk a németekkel és a hollandokkal.
Stagnál a magyar futball
– Marco Rossi szerintem megteszi azt, ami kell, nyugalom van körülötte, a szurkolók is elégedettek vele – reagált lapunk kérésére a kapitány szavaira a 83 éves Mezey György, aki kétszer is irányította a válogatottat a nyolcvanas években, és ő az, aki utoljára világbajnokságon szerepelhetett vele. – Az én tapasztalataim egy egészen más világból, azon belül más futballból erednek, a korom miatt távol is élek a sportág mindennapjaitól,
ezért nem tudok mélyreható elemzéssel előrukkolni, de úgy látom, hogy a magyar futball stagnál. Szurkolóként és őszinte rajongóként csak annyit mondhatok, hogy vannak ígéretes eredmények, van egy kapitányunk, akit mindenki elfogad, kedden este a németek ellen is láttam jó megoldásokat, ám azt érzem, a labdarúgásunk a válogatottal együtt helyezkedik, de még nem találta meg az igazi helyét.
Arra pedig parányi késztetésem sincsen, hogy Marco Rossi és az MLSZ közös jövőjéről beszéljek.
A magyar válogatott ebben az évben 13 mérkőzésen lépett pályára, ötöt megnyert, három végződött döntetlenre, ötöt elveszített, ez pontosan ötvenszázalékos teljesítmény, amelybe beletartozik egy Európa-bajnokság is, amelyen kikapott a csapat Németországtól és Svájctól, és a skótok legyőzése ellenére nem jutott tovább a csoportkörből.
Nincs fejlődés a kulcsjátékosoknál
– Volt már jobb éve is a Rossi-korszaknak, korábban többször is sikerült borítani a papírformát, és a csapat szállított kellemes meglepetéseket nemcsak az eredményeivel, hanem a játékával is – értékelte az évet Egervári Sándor, aki az előző évtized elején három évig ült a válogatott kispadján. – Az idén ez nem történt meg, ez azonban nem tragédia, sem a kapitányt, se a játékosokat nem szabad elmarasztalni emiatt.
A tavalyi év nagyon magasra emelte a lécet, akkor minden kedvezően jött össze, úgy látom, most vagyunk a helyünkön. Nem hiszem, hogy a szövetség vezetése elégedetlen lenne. Marco Rossi jó csapatjátékot alakított ki, így volt ez kedden este, talán csak a németek elleni szeptemberi mérkőzés volt a kivétel, amelyen túlvállaltuk magunkat, és ez volt az ötgólos vereség oka.
Ugyanakkor a meghatározó játékosoknál nem látok fejlődést, nem tudták az idén a tudásuk maximumát nyújtani, ám ennek ellenére továbbra is rájuk kell támaszkodni. Ami pedig a márciusi osztályozópárharcot illeti, egyetértek Marco Rossival, bármelyik ellenfelet kapjuk, ötven százalék esélyt látok a bennmaradásra az A divízióban.
Marco Rossi nyilatkozata azt sugallja, hogy van miért aggódnia, azaz akár a menesztése is benne van a pakliban. Azt nem tudjuk, hogy a háttérben milyen erők mozognak, ám Várhidi Péter szerint a kapitánynak nem kell féltenie a posztját. A korábban 2006 áprilisától két éven át szövetségi kapitányként dolgozó szakember szerint az olasz edző tartósan jó munkát végez annak ellenére, hogy a biztonságra törekvő játék nem feltétlenül látványos, viszont rendkívül hasznos tud lenni.
– Nehogy a szemére hányjuk, hogy nem verjük meg oda és vissza a németeket vagy a hollandokat, ha ezt tennénk, akkor nagyon túlértékelnénk magunkat – mondta Várhidi Péter. – A minőséget tekintve a válogatott az európai középmezőnybe tartozik, ezt időnként a szervezettségével, a mentalitásával és olykor a szerencsével tudta, illetve tudja túlhaladni. Nekünk nincsenek nemzetközi klasszisaink, egyelőre Szoboszlai Dominik sem az, de egy-két év múlva az lehet, mellette Sallai Rolandban rejlik ez a lehetőség, illetve a kapusaink is nagy erősségeink, de például Willi Orbán szerintem már lefelé megy.
Marco Rossinak tavaly megadatott, hogy a légiósai rendszeresen és sok időt töltöttek a pályán, most viszont már kérdés, hogy beférnek-e a kezdőcsapatba a klubjaikban, és ez meghatározza a válogatott teljesítményét. Van egy csodálatos stadionunk, van csodálatos közönségünk, van egy csapatunk, amelyik mindig kiteszi a lelkét a pályára, és szerintem ezt meg kellene becsülnünk az irreális elvárások megfogalmazása helyett.
A nagy baj szerintem a jövőkép hiánya, az európai középszint alatti bajnokságunk nem termeli a klasszisokat, a kapitánynak kicsi a merítési lehetősége, nincs meg az, hogy ha nem megy az egyik játékosának, akkor gond nélkül betehetne egy másikat. Úgy látom, Marco Rossinak jelenleg nincsen alternatívája, ő lesz a kapitány a márciusi osztályozókon is.
