Az ökölvívás veretlen magyar művésze, aki sosem lehetett profi világbajnok

Nemcsak a magyar, hanem az egyetemes ökölvívás egyik legnagyobb alakja, aki háromszoros olimpiai és kétszeres Európa-bajnok volt amatőrként, majd első hazai sportolóként kipróbálhatta magát a profik között is. Papp László, vagy, ahogy mindenki szólította, „Papp Laci” karrierjét a kommunista hatalom éppen akkor törte ketté a hivatásosok között, amikor huszonkilenc, veretlenül megvívott ringcsatát követően felérhetett volna a csúcsra. Sosem bunyózhatott a profik között a világbajnoki címért, ám utólag a két nagy világszervezet, a WBC és a WBO is őt tartja minden idők legjobb középsúlyú bunyósának. A feledhetetlen Papp László századik születésnapja alkalmából a világklasszis bokszoló profi pályafutásának felidézésével emlékezünk.

Papp Lászlót rettegték az amatőr és profi ellenfelei, gyerekek százai választották miatta az ökölvívást Fotó: Fortepan / Magyar Bálint Forrás: Wikipedia

Bár amatőrként elért három olimpiai bajnoki címe (1948, 1952, 1956), valamint két Európa-bajnoki aranyérme (1949, 1951) tette őt sokak számára halhatatlanná, Papp László profi pályafutása legalább ennyire különleges és drámai, hiszen olyan korszakban küzdött, amikor a szocialista blokkban a hivatásos sport elméletileg nem is létezhetett. Papp László amatőr mérlege lenyűgöző volt – 301 győzelem, 12 vereség és 6 döntetlen –, hírnevét igencsak növelte, hogy 55 kiütéses győzelmet aratott ellenfelei ellen már az első menetben. A világ már ekkor megismerhette félelmetes balját, amivel ha valamelyik ellenfelét tisztességesen eltalálta, a csatának ott volt vége, és a bírónak csak egy dolga maradt, kihirdetni az ökölvívás művészének idő előtti győzelmét.

Papp László az egyedülálló amatőr karrierjét követően a Kádár-rendszer kommunista „erkölcsi elvárásai" miatt nem lehetett profi világbajnok       Fotó: INTERCONTINENTALE

Történelmi áttörésnek számított, hogy Papp László profinak állhatott

A sportág történelmében akkor egyedülálló módon három olimpiai aranyérmet nyerő klasszis – ezt azóta is csak két kubai nehézsúlyú bunyós, Teófilo Stevenson (1972, 1976, 1980) és Félix Savón (1992, 1996, 2000) tudta megcsinálni – a melbourne-i ötkarikás játékokon megnyert harmadik ötkarikás bajnoki címe után, 1957-ben, 31 évesen döntött úgy, hogy profinak áll. Papp László lett a keleti blokk első engedélyezett profi ökölvívója, ami akkoriban politikai kuriózumnak számított. Az akkori politikai vezetés – hosszas győzködés után – engedélyezte neki a külföldi szereplést a hivatásosok között, de csak azzal a feltétellel, hogy mérkőzéseit nem Magyarországon vívja, és a bevételeiből az állam is részesedik.

Papp László profi karrierjének statisztikája

• 29 meccs, 27 győzelem, 2 döntetlen, 15 KO
• kiütéses győzelmeinek aránya: 55,5%
• középsúlyú Európa-bajnok (1962–1964)
• menetek száma: 185
• a felépítő szakasz (1957–1959): 12 mérkőzés, 11 győzelem, 1 döntetlen (Hippolyte Ballarin) 6-8 menetes meccsek,
• út az Eb-címig (1960–1962): 8 mérkőzés, 7 győzelem, 1 döntetlen (Giancarlo Garbelli), majd 1962. május 16-án a negyedik menetben kiütötte a dán Chris Christensent (56-19-4, 16 KO) és elnyerte a középsúlyú Európa-bajnoki címet (EBU).
• címvédések (1962–1964): 6 mérkőzés, 6 győzelem, ebből 4 KO, valamint vívott három 10 menetes meccset (1 KO, 2 pontozásos siker). Ebben a szakaszban Papp már a világranglistán is az első három között szerepelt.

Papp László győzelme Chris Christensen felett:

Profi karrierje során Bécs lett Papp Lászlónak a „hazai” pálya, és az osztrák közönség rajongásig szerette, minden meccse zsúfolásig megtelt sportcsarnokban zajlott, ahol a sportág szerelmesei egyszerűen csak „Der Box-Künstler”, vagyis az ökölvívás művésze néven emlegették. Az osztrák fővárosban vívta profi meccseinek majdnem felét – 29 ringcsatájából 13-at –, itt szerezte meg a középsúlyú Európa-bajnoki címet és itt vívta pályafutása utolsó profi összecsapását az ír születésű brit középsúlyú bajnok, Mick Leahy (50-11-10, 16 KO) ellen 1964. október 9-én.

Profi Európa-bajnoki címét összesen hat alkalommal védte meg olyan neves ellenfelekkel szemben, mint a francia Hippolyte Annex (28-3-6, 19 KO) vagy a brit George Aldridge (36-14-2, 17 KO). Különösen emlékezetes az Annex elleni párizsi meccse, ahol idegenben, ellenséges hangulatban is magabiztosan győzött a hazai bunyós ellen, miután a 9. menetben kiütötte őt. Rendkívüli ütőereje mellett a védekezése és a lábmunkája is világszínvonalú volt. Fordított alapállása, a „balkezes” stílusa és a híres „Papp-horog” rettegésben tartotta a teljes középsúlyú mezőnyt.

Legfontosabb KO-győzelmek

Papp László stílusa a „vívó” és az „ütő” ökölvívó ötvözete volt. Fordított alapállásából indított balhorgai és egyenesei gyakran váratlanul érték az ellenfeleket. Idézzük fel profi pályafutásának talán négy, legfontosabb kiütéses győzelmét.

Chris Christensen (1962. május 16., Bécs) – az Eb-cím megszerzése

Ez volt Papp pályafutásának csúcspontja. A dán Christensen rutinos, kemény ellenfél volt, de Papp a negyedik menetben olyan megsemmisítő ütéskombinációval küldte padlóra, amely után a bíró azonnal beszüntette a küzdelmet. Ezzel Papp lett az első magyar profi Európa-bajnok. Érdekesség, hogy a dánnal aztán Koppenhágában is összecsapott 1964. július 2-án, akkor ugyanúgy a negyedik menetben tett pontot a küzdelem végére Papp László, mint az első találkozójukon.

Hippolyte Annex (1962. november 19., Párizs) – az első címvédés

A francia reménység ellen Pappnak idegenben, Párizsban kellett bizonyítania. Annexet a francia sajtó kikiáltotta a jövő bajnokának, de Papp a 9. menetben kiütötte (KO), elnémítva a párizsi közönséget és megerősítve Európa-bajnoki trónját. 

George Aldridge (1963. február 6., Bécs) – a második címvédés

A brit Aldridge magabiztosan érkezett, de Papp technikai fölénye és ereje hamar megtörte. A 15 menetesre kiírt meccset Papp a 15. menetben, technikai KO-val (TKO) zárta le, bebizonyítva, hogy az állóképessége 37 évesen is kifogástalan.

Peter Müller (1963. március 30., Dortmund) – a harmadik címvédés

A svájci Müller ellen vívott harmadik meccs a kőkemény adok-kapokról volt híres. Papp a negyedik menetben végzett vele, míg az előző két alkalommal a negyedik és a nyolcadik menetben zárta le a meccset az ökölvívás legendás magyar művésze.

A megállított álom a világbajnoki cím kapujában

1964-ben, 29 veretlenül megvívott profi meccset követően Papp László karnyújtásnyira került a világbajnoki címmérkőzéstől. Az amerikai Joey Giardello (97-26-8, 31 KO) ellen kellett volna ringbe szállnia a WBC és WBA övekért. Papp László ekkor már elmúlt 38 éves, és ez a kor akkoriban rendkívül magasnak számított a profi bokszban, ám a magyar legenda kitűnő formának örvendett, az állóképességével sem volt túl nagy gond, hiszen Mick Leahy ellen 1964. október 9-én, pályafutása utolsó profi összecsapásán simán végig bokszolta a 15 menetet és egyhangú pontozással verte ellenfelét. Mindezt aszketikus életmódjának, remek tudásának és kiváló edzettségének köszönhette elsősorban.

Mégsem állhatott ki a korszak másik legnagyobb középsúlyú bunyósával, hogy bebizonyítsa, ki a jobb, és vb-címet szerezve valóban pályafutása csúcsán, profi világbajnokként vonulhasson vissza. A Kádár-rendszer – noha a Papp László által összenyert pénz nagy részét szívesen tette zsebre – végig gyanakvással figyelte sikereit, és a lehető legrosszabbkor kettétörte a karrierjét. A magyar politikai vezetés – tartva a professzionizmus „káros ideológiai hatásaitól” és Papp korától – váratlanul bevonta az útlevelét és megtiltotta a további versenyzést.

Papp László az amerikai világelső, Joey Giardello (balra) ellen vívhatta volna élete legnagyobb profi csatáját, aki még a sokak által a legjobb profi ökölvívónak tartott Sugar Ray Robinsont is legyőzte    Fotó: Jack Tinney / Archive Photos

Papp kivételezett helyzete feszültséget szült a pártvezetésben, mivel eredményei a nyugati sajtóban ugyan a „szocialista ember” felsőbbrendűségét hirdették, de maga a profi boksz világa idegen volt a rendszertől. A tiltás mögött elsősorban a korszak meghatározó politikusai, köztük Biszku Béla és Marosán György álltak. Úgy vélték, Papp 38 évesen már túl idős egy világbajnoki döntőhöz, és egy esetleges vereség rontotta volna a magyar sport és az ország tekintélyét. Azt ugyanakkor elhallgatták, hogy Giardello is elmúlt már 35 éves. Bár a döntést testületi szinten hozták meg, a korszak meghatározó sportpolitikusa, Egri Gyula (az MTSH elnöke) közölte az élete formájában lévő legendával a visszavonhatatlan döntést: „Laci, befejeztük.”

Papp először el sem akarta hinni mindezt. Nem ordibált, nem csapkodott. Saját bevallása szerint köpni-nyelni nem tudott. Hazament, és napokig alig szólt valakihez. Bár külföldről, elsősorban Ausztriából kapott ajánlatokat, hogy disszidáljon és bokszoljon tovább, ám ő ezt kerek perec elutasította. „Én magyar vagyok, itthon akarok élni” – mondta, pedig tudta, hogy ezzel végleg lemond a világbajnoki övről.

Joey Giardello a középsúly egyesített bajnokát, Dick Tigert pontozta ki, amikor súlycsoport világbajnoka lett a WBC és a WBA világszervezeteknél, valamint a Ring Magazinnál                                     Fotó: Harry Benson / Hulton Archive

Az amerikai középsúlyú világbajnok nagyon tisztelte a veretlen Pappot

Joey Giardello, aki Carmine Orlando Tilelli néven látta meg a napvilágot, a korszak egyik legkeményebb és legelismertebb amerikai középsúlyú világbajnoka volt. Brooklynban született 1930-ban, de Philadelphiában vált legendává. Nevét egy unokatestvére barátjától „kölcsönözte”, hogy kiskorúként beállhasson a hadseregbe, ahol bokszolni kezdett.

Rendkívül jó, okos, taktikus bunyósnak tartották, aki képes volt alkalmazkodni ellenfeleihez. Kiváló védekezéséről és „csúszós” stílusáról volt híres, amivel gyakran elbizonytalanította a nála erősebb ütőket is. Karrierjének legfényesebb időszaka szinte egybeesett Papp Lászlóéval, hiszen a magyar legendához hasonlóan ő is 1963 és 1965 között volt a csúcson, amikor a WBC és a WBA középsúlyú világbajnoka volt. Többek között egy tízmenetes meccsen pontozással legyőzte a legendás Sugar Ray Robinsont (174-19-6, 109 KO) is, akit a Ring Magazin 2002-ben az elmúlt 80 év legjobbjának, míg az ESPN minden idők egyik legjobb profi bunyósának választotta meg. A győzelme után pedig kipontozta a középsúly vitathatatlan bajnokát, a nigériai születésű Dick Tigert (60-19-3, 27 KO), azaz egymást követően jobbnak bizonyult két legendánál.

Az aktuális középsúlyú világranglistán Giardello és Papp az első háromban volt rangsorolva, azaz kettejük meccse a súlycsoport igazi rangadója lehetett volna. Kettejük ringháborúja 1965 tavaszára volt tervezve az Egyesült Államokban, amelyet a Madison Square Gardenben rendeztek volna meg. Egy Papp–Giardello összecsapás a 60-as évek egyik legnagyobb taktikai csatáját hozta volna. Bár a fogadóirodák valószínűleg a hazai pályán küzdő, aktívabb amerikait tartották volna esélyesebbnek, Papp technikai zsenialitása bárkit meglephetett.

Papp László kontra Joey Giardello

• alapállás: fordított – hagyományos
• fő erősség: balhorog és egyenesek – balegyenes és kontraütések
• védekezés: remek lábmunka, elhajlások – testből való elhajlás
• ütőerő: nagy ütőerő, KO-veszély – inkább felőrölte ellenfelét
• KO-arány: 55,5% – 31% 
• életkor: 39 év – 36 év (a meccs tervezett időpontjában)
• magasság: 174 cm – 178 cm
• előny: amatőr múlt, kevés sérülés – hatalmas tapasztalat a profik között

Giardello sosem hátrált meg a nehéz ellenfelektől, és készen állt arra, hogy megvédje címét a veretlen magyar ellen. Elismerte Papp amatőr múltját és Európa-bajnoki sikereit, tisztelte a magyar bokszoló technikai tudását. Amikor kiderült, hogy elmarad kettejük összecsapása a Kádár-rendszer lépése miatt, Giardello – és az egész amerikai bokszvilág – értetlenül állt az eset előtt. Az amerikai sajnálta a döntést, mert úgy tartotta: egy bajnoknak a legjobbakkal kell megküzdenie, és Papp vitathatatlanul az volt abban az időben. Papp László is úgy nyilatkozott később, hogy ez volt élete legnagyobb fájdalma, mert hitt benne, hogy le tudta volna győzni az amerikait.

Papp László  balhorga ha betalált, akkor az ellenfelei pont úgy jártak, mint a francia François Anewy: a padlón találták magukat      Fotó:  INTERCONTINENTALE

Ki lett volna az esélyesebb a vb-címre?

Nos, a szakemberek és a szurkolók is megosztottak voltak abban, hogy a két középsúlyú gigász összecsapásának ki az esélyese. Giardello mellett szólt egyrészt a hatalmas profi rutinja, a hazai pálya előnye, valamint az, hogy hozzászokott a 15 menetes ringháborúkhoz, ráadásul már bizonyított a korszak összes nagyágyúja ellen. Papp mellett szólt viszont a kiszámíthatatlansága és a fordított alapállása. Az amerikaiak akkoriban ritkán találkoztak ilyen magas technikai képzettségű, európai amatőr iskolából érkező profival, ráadásul Papp gyorsasága és az, hogy „nem lehetett eltalálni”, Giardellót is frusztrálhatta volna.

A fentieket is figyelembe véve a szakértők azon a véleményen voltak, hogy ringcsata valószínűleg végigment volna a 15 meneten. Sőt, amennyiben Papp az első 6-8 menetben nem tudta volna megfogni Giardellót, az amerikai rutinja és állóképessége a pontozásnál felé billentette volna a mérleget. Ugyanakkor voltak olyanok, akik szerint a remek állóképességgel megáldott magyar bokszzseni pontozással is elhozhatta volna a világbajnoki övet.

Ám a választ arra, hogy ki lehetett volna a középsúly legjobbja, soha nem tudhattuk meg. Noha Papp László veretlenül, de a legmagasabb csúcs elérése nélkül kényszerült visszavonulni, az elismertsége töretlen maradt. 1991-ben a WBC (Bokszvilágtanács) „A világ legjobb középsúlyú amatőr és profi ökölvívójának” választotta, és díszövet adományozott neki, 2001-ben pedig beválasztották a nemzetközi Ökölvívó Hírességek Csarnokába (International Boxing Hall of Fame).

A MÖSZ jubileumi gálanappal ünnepli Papp Lászlót

Március 25-én ünnepli meg a Magyar Ökölvívók Szövetsége a sportág jelenlegi legjobbjaival és a bokszszerető szurkolókkal a 100 éve született legendát. A helyszín a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem területén található Dr. Koltai Jenő Sportközpont – 1123 Budapest, Csörsz u. 2-8. –, míg a megemlékezés és az ünnepi programok 14:00-tól 23:00-ig tartanak.

Bár a csarnok és a küzdőtér a klubok számára fenntartott meghívásos esemény, a nap „szurkolói szíve”, az AULA mindenki számára ingyenesen látogatható. Itt látható majd Papp László 100 Vándorkiállítás, melynek keretein belül ritka fotók és a Sportmúzeum féltett relikviái is láthatóak lesznek. A kilátogatók találkozhatnak az esti profi gála főszereplőivel, valamint beszerezhetik a legendás ökölvívó születésnapja tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank által kiadott jubileumi emlékérmet, a Magyar Posta által kiadott emlékbélyeget, valamint a Dorko egyedi Papp100-kollekcióját.

Szintén itt kerül sor a Magyar Ökölvívó Hírességek Csarnokának megalakulására, illetve díjazzák a 2025-es év legjobbjait. 19 órától a ringben legjobb amatőr ökölvívóink – Akilov Pilip, Szaka István, Kovács Kruzító és Hámori Luca – mutatkoznak be a hivatásosok között, míg a gála főmérkőzését a WBO nehézsúlyú Európa-bajnoka, az ukrán Viktor Vihriszt (13-1, 8 KO) és a lengyel Mariusz Wach (39-12, 20 KO) vívja majd. Utóbbi még 2012-ben ringbe léphetett a nehézsúlyú egyesített világbajnoki címekért – WBA, IBF, WBO, IBO és The Ring –, Volodimir Klicskótól (64-5, 53 KO) pontozásos vereséget szenvedett.