Döbbenetes bíróbotrány végezte ki a szovjeteket Mexikóban

Június 11-én a Mexikó–Dél-afrikai Köztársaság mérkőzéssel kezdődik el az idei labdarúgó-világbajnokság. Pontosan száz nappal a rajt előtt indítottuk el a Magyar Nemzet százrészes sorozatát, amely a világbajnokságok történetének száz – általunk kiválasztott – legérdekesebb történetét meséli el. A tizennegyedik részben az idei világbajnokság egyik helyszínére, Mexikóba utazunk el, az 1986-os világbajnokságra. Arra a nyolcaddöntőre, amelyen – sokak szerint – kicsinálták Szovjetunió válogatottját.

A belga csapat a továbbjutását ünnepli, a szovjetek kiestek az 1986-os mexikói labdarúgó-világbajnokságon Fotó: - Forrás: AFP

A Népsport a meccs előtt azt írta: a szovjet válogatott elrabolta a mexikóiak szívét. 

A magyar sportlapban azt lehetett olvasni, hogy a mexikói gyerekek a Viva Sanchez (utalva ezzel a mexikói válogatott legnagyobb sztárjára, Hugo Sanchezre) zászló helyett Viva Blohin feliratú lobogókat lengetnek.

Erre szokta mondani a szakzsargon: ha nem igaz, akkor is jó.

Egy félidőn át minden rendben volt

A szünetben 1-0-ra vezetett a szovjet csapat, tehát az első 45 percben minden úgy alakult, ahogy a világ várta. Aztán jött az 56. perc, amikor Scifo szinte a semmiből egyenlített. A szovjetek döbbenten néztek, majd nem túl nagy meggyőződéssel lest reklamáltak, de a bíró megadta a gólt. A 70. percben Belanov megszerezte önmaga és csapata második gólját, majd jött a 77. perc. Amit a szovjetek soha nem fognak elfelejteni. Ekkor Demol téblábolt a labdával a kezdőkörben, még a saját térfelén, majd a rátámadó szovjet játékostól szinte megijedve előrevágta a labdát, amely a háromméteres lesen álló Ceulemans mellére esett rá.  A belga csapatkapitány – miután nem hallott sípszót – lekezelte és nagy nyugalommal 12 méterről a tehetetlen Daszajev mellett élesen a jobb alsó sarokba lőtt. Ezzel 2-2 lett az állás, de ilyen lesgólt még nem látott a világ.

Jean-Marie Pfaff, a belga válogatott kapusa Fotó: AFP

Szerencsétlen szovjet Gyemjanyenko a meccs után erről csak ennyit mert mondani: „Ceulemans legalább háromméteres lesen kapta a labdát, nem akartunk hinni a szemünknek, amikor Fredriksson gólt ítélt.

Meggyőződésem, hogy Ceulemans is érezte a turpisságot, olyan félszegen ünnepelte önmagát. Hosszú másodpercekig nem mert felszabadultan örülni találatának, csak miután látta, hogy gólját nem fenyegeti veszély, fogadta társai gratulációit.

Ez a második gól sem mattolta a vb csodacsapatának kikiáltott szovjet válogatottat. Bár hosszabbításra kényszerültek, de a ráadás elején szinte csak náluk volt a labda, sorozatosan alakították ki a helyzeteket. Pfaff, a belgák kapusa szinte kegyelmi állapotban védett, ha ő nincs, már régen minden eldőlt volna. Aztán a hosszabbítás folytatásában a belga csapat magára talált. Lőtt két (szabályos) gólt, amire Belanov csak egyszer tudott válaszolni. A 121. percben Jevtusenko lábában ott volt a 4-4 lehetősége, de Pfaff ezt is védte, majd a svéd bíró véget vetett a küzdelemnek. 4-3 a belgák javára, hihetetlen, de a szovjetek kiestek.

Sírtak a szovjet újságírók

A szovjet újságírók összeomlottak, sokan sírtak a leóni sajtóközpontban. Mire ennek a drámai meccsnek vége lett, Moszkvában már hajnali 5 óra volt, az ébredő szovjet nép nem akarta elhinni a történteket. (Már azok, akik a meccset átaludták.) Alekszandr Levinszon, a TASZSZ, vagyis a szovjet hírügynökség munkatársa azonban nem a bírókat, hanem a szovjet csapatot hibáztatta, mert szerinte a játékosok saját magukat verték meg. Akik pedig azt hinnék, hogy a teljesen összetört szovjet edző, Lobanovszkij a meccset követő sajtótájékoztatón nekirontott a bíróknak, nagyot tévednek. A mester ennyit mondott: „Ez a belga gárda a mai teljesítményével a Mundial nagycsapatai közé lépett elő. Sok sikert a folytatáshoz.”

A szovjetek szövetségi kapitányának, Valerij Lobanovszkijnak a szobra. Fotó: AFP/Sergey Supinski

A szovjet sajtóban sem fokozták a hisztériát. Az akkori lapok azt emelték ki, hogy nem kell szégyenkeznie a szovjet csapatnak. 

Az időközben hazatérő Lobanovszkij sem a bírókat korholta, inkább azt mondta, a szovjet hátvédeknek a belgák második gólja előtt akkor sem lett volna szabad megállniuk, ha a lest szabad szemmel is jól lehetett látni. 

Óriási hiba volt ez, s csapat kiesésébe került. Amúgy pedig a szovjet válogatott történetében nem ez volt az első eset, amikor hihetetlen dolog történt velük egy olyan labdarúgó-világbajnokságon, amelyet Mexikóban rendeztek meg. De erről sorozatunk 67. részében írunk majd.

A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.