Húsz éve lépett trónra az új Bernabéu

2000-ben nevezték ki Florentino Pérezt a Real Madrid élére, aki azóta a klub történetének 2. legsikeresebb elnöke lett.

Húsz éve, 2000. július 16-án lépett trónra az új Bernabéu, polgári nevén Florentino Pérez, a Real Madrid történetének második legsikeresebb elnöke, bár egyesek szerint már felülmúlta a legendás elődöt, a klubot 1943 és 1978 között irányító Santiago Bernabéut is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Pérez megkoszorúzza Puskás mellszobrát (Fotó: Realmadrid.com)

Az 1947. március 8-án Madridban – hol máshol – született Pérez tanult mestersége építőmérnök, de korán politikai pályára adta a fejét, meglehetős sikerrel, majd 1995-ben elindult imádott klubja, a Real Madrid elnökválasztásán a hivatalban lévő elnök, Ramón Mendoza kihívójaként. Esélyes volt, mert Mendoza tevékenységét beárnyékolta a súlyos pénzügyi deficit, mégis 15 203 szavazattal 14 505 ellenében Mendoza győzött.

Öt évvel később Pérez újból harcba indult, pedig ekkor sokkal esélytelenebb volt, mint öt éve. A hivatalban lévő elnök, Lorenzo Sanz verhetetlennek tűnt, hiszen 1998-ban és 2000-ben is a Madridé lett a Bajnokok Ligája trófeája, 32 évi szünet után nyerte el újra a serleget a klub, majd két évvel később ismételt. Pérez azonban va banque-ot játszott: nyilvánosan megígérte, hogy megszerzi a nagy rivális Barcelona ékkövét, a 2000-es aranylabdás Luis Figót, a világ aktuálisan legjobb labdarúgóját. S ha ez nem sikerül, a klub összes tagjának, a socióknak kifizeti egyévi tagsági díját, ami 3 655 965 000 peseta lett volna, vagyis az akkor még nem létező euróra átszámítva 22 millió. Az ígéret megtette hatását, Pérez legyőzte Sanzot.

És az új elnök tartotta a szavát; Figo július 25-én aláírt a Real Madridnak. Nem volt olcsó: euróban kifejezve 61 millió, akkoriban a valaha volt legdrágább Real-igazolás. Utólag kiderült, a ravasz Pérez semmit sem kockáztatott, amikor beígérte Figo szerződtetését. Egyfelől ugyanis a portugál sztár utálta a Barca új elnökét, Joan Gaspartot, másfelől Péreznek már a zsebében volt az előszerződés, amit José Veigával, Figo ügynökével kötött. Ebben az állt, hogyha nem jön létre a klubcsere, akkor 35 millió eurónak megfelelő pesetát tartoznak fizetni Péreznek fájdalomdíjul. S nem mellékesen Pérez hatszoros fizetést ígért a Barcelonában évente mindössze 150 millió pesetát kereső portugálnak.

Mivel az alakuló transzfer természetesen kiszivárgott, Figo első számú közellenség lett Barcelonában, halálos fenyegetéseket kapott ő maga és akkor még csak élettársa, a szépséges svéd modell, Helen Svedin és két kislányuk is. (Később született egy harmadik is.) Figo maradni akart, de ment is volna, nem tudta, hogyan döntsön, hát elvonult családjával Szardínia szigetére. Pérez Veiga és az elnöki tanácsadó Paulo Futre oda is utánamentek, és addig rágták a fülét, amíg beadta a derekát.

Ezzel a klub történetének egyik legdicsőségesebb időszaka vette kezdetét. Felütésnek 2001-ben rögtön megnyerték a bajnokságot, majd 2002-ben Glasgow-ban a BL-t. Gyakorlatilag minden évben igazoltak egy aranylabdást. 2000-ben Figót, 2001-ben Michael Owent, Zidane-t, aztán Ronaldót (a brazilt), Cannavarót, Kakát, Cristiano Ronaldót. A Zidanes y Pavones stratégia sokáig működött (világsztárok plusz saját nevelésű fiatalok), de 2006-ban Pérez lemondott, és három és fél évre visszavonult, hogy a családjával foglalkozzon. Aztán 2009-ben visszatért Ramón Calderón lemondását követően, és megszerezte José Mourinhót, ami ellentmondásos döntésnek bizonyult. De 2014-ben (immár Carlo Ancelottival) ismét BL-t nyertek, majd már Zidane-nal 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is Európa csúcsán álltak. A Madrid lett az első csapat, amely meg tudta védeni a címét a Bajnokok Ligájában, sőt triplázni is tudott.

Zidane óriás volt játékosnak, és edzőnek is az (Fotó: Realmadrid.com)

Jelenleg a Pérez-éra ötödik La Liga-címe van készülőben, ha csütörtök este győz a Madrid, már biztosan aranyérmes. (Győzött, 2-1-re megverte a Villarrealt – a szerk.) Ezenkívül öt BL-trófea, öt klubvilágbajnoki cím, négy európai Szuperkupa, két Király-kupa és öt spanyol Szuperkupa egészíti ki a Pérez-éra mérlegét. Az elnök tizenhárom edzőt fogyasztott el, összesen egymilliárd-nyolcszázharmincmillió eurót költött igazolásokra, miközben a játékoseladásokból ennek alig a fele (959 millió) folyt be. Az öt legdrágább igazolás Gareth Bale (101 millió), (100 millió), (94 millió), Zinedine Zidane (77,5 millió) és James Rodríguez (75 millió). Ebből csak Ronaldo és Zidane teljes siker, Hazard még nem bizonyított, Bale igen is meg nem is, James totális csőd. Felépült a valdebebasi edzőközpont, a Ciudad Deportiva (Sportváros), és épülőben van az új Santiago Bernabéu Stadion több mint egymilliárd euróért.

Folyik a stadion átépítése (Fotó: Realmadrid.com)

Egy biztos: Pérez nagy formátumú elnök, szorosan ott van Bernabéu nyomában.