Ki kíváncsi a bekkelésre?

Nyolc forduló után, tizennégy ponttal a negyedik helyen áll a Puskás Akadémia a labdarúgó NB I-ben. Korai még bármit is elkiabálni, de az már megelőlegezhető, hogy a nyáron szerződtetett Hornyák Zsolt vezetésével a felcsúti együttesnek nem lesznek kiesési gondjai. A felvidéki Köbölkútról származó, Csehországból érkezett vezetőedző ennél persze többet akar: az első öt közé kerülne, s közben igyekszik beépíteni a saját nevelésű fiatalokat.

2019. 10. 18. 14:48
A szlovákiai szakember élvezi a bizalmat Fotó: Török Attila Forrás: Nemzeti Sport
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Szombaton a Paksot fogadja a Puskás Akadémia. Ez már-már kötelező győzelem?

– Véletlenül sem szeretném lebecsülni a Paksot. Hazai pályán minden meccsen kötelező a győzelem, függetlenül attól, hogy ki az ellenfél. Ebből kell kiindulni.

– Még akkor is, ha a Ferencváros az ellenfél? Komoly visszhangot váltott ki, hogy a Fradi ellen a szünetben azt mondta a játékosainak: meg kell nyerni a meccset. De említhetném a bemutatkozását is, a nyitófordulóban az Újpest vendégeként elért sikert. Gyorsan letette a névjegyét.

– Én is örültem ennek a két győzelemnek, mert a hagyományok alapján – véletlenül sem megbántva mondjuk a Debrecent és a Videotont, azaz a Fehérvárt – máig a Ferencváros és az Újpest a két legnagyobb magyar csapat. A Fradi ellen láttam a játékosokon az elszántságot, azt éreztem, csak egy kis plusz kell nekik, ezt próbáltam meg előhívni belőlük azzal, hogy azt mondtam nekik: verjék meg a Ferencvárost!

– Elégedett azzal, amit eddig elért?

– Talán telhetetlen vagyok, s pontosan tudom, hogy a fociban a szerencsének komoly a szerepe, mégis úgy érzem, többet is elérhettünk volna. Annak azonban örülök, hogy amit az idény előtt ígértem, azt biztosan teljesítjük, a Puskás Akadémiának nem lehetnek kiesési gondjai. Sőt, az első ötben szeretnénk végezni, a következő idényben pedig már célba kell vennünk a dobogót.

– Az alapján, hogy a Fehérvár, a Ferencváros és a Honvéd mögött a Puskás Akadémia kerete a negyedik legerősebb a bajnokságban, ez reális célkitűzés. De hogy halad a munkája másik fele, a fiatal játékosok beépítése?

– Tizenegy saját nevelésű, ebből hat utánpótlás korú játékos van a keretünkben. Úgy gondolom, jó úton haladunk. Az edzéseken nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni képzésre, talán többet is, mint ahogy az egy felnőtt csapatnál szokásos, de muszáj pótolni a hiányosságokat. Nekem is kihívás, hogy minél több fiatalt beépítsek, de ez nem mehet az eredményesség rovására.

A szlovákiai szakember új színt hozott az NB I-be
Fotó: Nemzeti Sport/Török Attila

– A jó kezdés után emiatt maradt ki a csapatból a csupán tizennyolc éves Radics Márton?

– Vagy említhetném Kiss Tamást. Az a lényeg, hogy a fiatalok rendszeres játéklehetőséget kapjanak. Ha éppen az első osztályú csapatba nem férnek be, akkor a kettős játékengedéllyel élve ott a másodosztályú Csákvár vagy az akadémia harmadosztályú együttese. Jól felépített rendszerben, remek körülmények közepette dolgozhatunk.

– Ezért választotta a nyáron a Sparta Prahával szemben a Puskás Akadémiát?

– Miért tagadnám, a Sparta volt az elsődleges célom. Ám ott egyre csak türelmet kértek tőlem, azt éreztem, hogy nem én vagyok az első számú jelölt, Felcsúton viszont számítottak rám.

– Az itt töltött hónapok alapján milyennek látja a magyar futballt?

– Kicsit csalódtam. Azt vártam, hogy több kreatív, győzelemre törő ellenféllel találkozunk. Az én emlékeimben az élt, hogy a magyar focit a támadójáték, a technikai képzettség, a fifika jellemzi. Ehhez képest túl sok klub részesíti előnyben a védekezést. Pedig ha egy csapat hazai pályán bekkel, arra ugyan ki kíváncsi? Én sosem féltem felvállalni a nyílt játékot.

– Az őszi mérkőzések előtt meglepő véleménnyel állt elő: az Eb-selejtezős csoportból könnyen a magyarok és a szlovákok juthatnak tovább, mert a horvátok kissé elkényelmesedtek. Most hogy látja a helyzetet?

– A horvátok talán meghallották, amit mondtam, s rákapcsoltak… Komolyan gondoltam, amit mondtam, s még most sem vagyok egészen biztos abban, hogy nem a magyarok és a szlovákok estek-e vissza.

– A szlovák futballban nevelkedett. Mit csinálnak jobban a szlovákok, ­miért van nekik több klasszisuk?

– Magyarországon most már kétségtelenül jobbak a feltételek, de itt túl hosszú és mély volt a válság időszaka, idő kell, mire a lemaradást behozzuk. Két-három éven belül szerintem egyre több tehetség fog berobbanni. Az egyéniségekre kell jobban odafigyelni, mert éles helyzetekben ők döntik el a meccseket. A magyar labdarúgás korábban hemzsegett az ilyen futballistáktól, én nem hiszek abban, hogy manapság ne születnének tehetségek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.