2018-ban úgy tűnt, Gianluigi Buffon pályafutása véget ért. Negyvenévesen, az ő páratlan karrierjével senki sem hibáztatta volna a Superman becenévre hallgató olasz kapust, ha szögre akasztja kesztyűjét. A világbajnoki selejtező kudarca után a válogatottságot már lemondta, és tizenhét év után otthagyta a Juventust is, a Paris Saint-Germain kedvéért, ahol csereként számoltak vele.
A párizsi levezető idényből az lett, hogy a bajnokságban felváltva védett Alphonse Areolával, míg a Bajnokok Ligájában Buffon volt a PSG első számú kapusa. Valószínűleg Buffon sem azt kapta Párizsban, amit várt, egyetlen évad után visszatért Torinóba.
A Juventusszal jót tett az egy év távolléttel. Kiderült, hogy Wojciech Szczęsny alkalmas első számú hálóőrnek. Buffon távozása nélkül Massimiliano Allegri, Maurizio Sarri vagy Andrea Pirlo szembesült volna a dilemmával, hogy miként tudja leültetni Buffont a padra, hogy közben ne zuhanjon szakadékba a népszerűségi indexe. Emlékezzünk vissza, mi történt Madridban Iker Casillas és José Mourinho között.
Szczęsny bizonyított, Buffon pedig hangsúlyozta visszatérésekor, hogy nem kéri az egyes mezt, mert az az első számú kapusé. Ő csak a maga szerepét akarja betölteni, ami a lengyel tehermentesítése. Amikor viszont ő áll a kapuban, akkor még mindig megmutatja, hogy miért tartották számon az elmúlt két évtizedben a kapusok legszűkebb elitjében. A Barcelona elleni BL-csoportmeccsen hét Messi-kísérletet hárított: a 2002/03-as idény óta nem fordult elő az elit sorozatban, hogy egy játékos ennyiszer eltalálja a kaput, és mégsem szerez gólt. A győzelem csoportelsőséget ért a Juvénak.
Buffon (szemben) és Messi
Fotó: Reuters
Superman színre lép
Buffon karrierje Parmában kezdődött, az 1990-es évek középen, a klub aranykorszakában. Tizennyolc évesen első számú kapus lett, Olasz Kupát és UEFA-kupát nyert, valamint a Bajnokok Ligájában szerepelt a csapattal.
Rövid ujjú kapusmezével divatot teremtett, 1999-ben pedig megkapta a Superman becenevet, miután kivédte a brazil Ronaldo tizenegyesét, és kezeivel S-t formálva üzent a Parma szurkolóinak.
Még huszadik születésnapja előtt, vb-pótselejtezőn debütált a válogatottban. Az 1998-as világbajnokságon még csak cserekapus volt, a 2000-es Eb-ről pedig kéztörése miatt lemaradt. A 2002-es vb és a 2016-os kontinensviadal között viszont minden nagy tornán ő volt Olaszország első számú kapusa.
A Zebrák kapujában
2001-ben rekordösszegért került a Juventushoz, tizenhat évig volt a világ legdrágább kapusa. Az olasz rekordbajnoknál bő másfél évtizeden át őrizte az egyes számú mezt.
Pedig többször is megroppanhatott volna. A Milan ellen tizenegyesekkel elveszített 2003-as Bajnokok Ligája-döntő után depresszióval küzdött. A Calciopoli-botrányban fogadások miatt gyanúsított volt (később felmentették minden vád alól), mégis élete nagy teljesítményével világbajnoki címre vezette az olasz válogatottat. Csak azt volt nehéz eldönteni, hogy az elődöntőben, Podolski lövésénél bemutatott védése volt a nagyobb, vagy a döntőben, Zidane fejesénél hárított nagyobbat.
Buffon a csúcson volt, klubja, a Juventus viszont a Serie B-re készült kizárása után, a kapus mégis maradt Torinóban. A hűsége pedig kifizetődött, hiszen néhány nehezebb szezont követően a Juventus 2011-ben példátlan dominanciába kezdett Olaszországban, egymás után kilencszer nyerte meg a Serie A-t, amelyből nyolchoz Buffon is hozzátette a magáét.
Futballtörténeti örökség
Buffont tizenkét idény végén választották meg az olasz élvonal legjobb kapusának. A 2015/16-os idényben rekordot állított fel, amikor 974 játékpercen át nem kapott gólt a Serie A-ban. Egy idénnyel később, 39 évesen a bajnokság legjobb játékosának választották, és megkapta a FIFA új, az év kapusának járó díját. Az IFFHS is a legjobb kapusnak választotta, tíz évvel azután, hogy 2007-ben a negyedik elsőségét ítélte oda az olasz hálóőrnek.
A France Football idén megválasztotta a futballtörténelem álomcsapatát. Buffon a B csapat kapusa lett, azaz Lev Jasin mögött a valaha volt második legjobb hálóőrnek választották.
Csak a Bajnokok Ligája-győzelem hiányzik a gyűjteményéből, pedig három döntőben is pályára léphetett. Rajta kívül csak a korábbi csapattárs, Paolo Montero mondhatja el magáról mindkettőt. Talán ezért is kelt ki annyira magából 2018-ban, amikor Michael Oliver tizenegyest ítélt a Real Madrid javára a visszavágó hosszabbításában.
Gianluigi Buffonon nem fog az idő, Superman negyvenkét évesen továbbra is ott van a futball élvonalában. Már nem ő a világ legjobb kapusa, viszont ő a világ egyik legjobb képességű tartalékkapusa. Ki tudja, talán csereként a BL-győzelem is összejöhet még.
Sorozatunk további részei:
Zlatan Ibrahimović – A kerékpártolvajból lett szupersztár
A patkányfarok áldás és átok Rodrigo Palacio életében
