A vörös kommün hosszú árnyéka
Kiemelt helyen emlékeznek meg a hazai lapok a kommün kitörésének első évfordulójáról.

Az ellenzéki politika igazán felnőhetne a hazai kultúrateremtők szintjére. Ellenkező esetben nekik nemigen adatik meg az újrakezdés lehetősége a vírusválság után.

Szokatlan a nyitánya Simonyi-Semadam Sándor március 15-én esküt tett kormányának.

A főpolgármester szemmel láthatóan összetéveszti a nemzeti parkok, (ős)erdők, netán dzsungelek kritériumait egy városi közpark elvárható tulajdonságaival.

Diadalt ült a nemzeti gondolat, a magyar elszántság, a magára ismert turáni erő.

A napok óta folyó kormányalakítási tárgyalásoknak mára megvan az első pozitív eredménye: Horthy Miklós kormányzó a pártok vezéreinek meghallgatása után miniszterelnökké dezignálta Simonyi-Semadám Sándort.

1920. március 1-én tizenegy óra öt perckor néma csöndben hirdeti ki Rakovszky István elnök az eredményt. Leadtak száznegyvenegy szavazatot, ebből százharmincegy szavazat Horthy Miklós fővezérre esett.

A kommunisták haragudtak Somogyi Bélára, mert keresztezte az útjaikat. Viszont mások jobban haragudtak Somogyi Bélára, mint a kommunisták... Mi várjuk a nyomozás és vizsgálat eredményét.

Akár találós kérdés is lehetne, hogy mi a közös az amerikai demokraták iowai bénázása és Kunhalmi tragikomikus, fatális névtévesztése, Nyirő József és Nyírő Gyula összekeverése között.

Minden újság kiemelten számol be 20-án a Népszava két napja eltűnt szerkesztőjének, a szociáldemokraták mérsékelt szárnyához tartozó Somogyi Bélának a meggyilkolásáról, s az országos felháborodásról.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.