Könyörgés Szamuely Tiborhoz

Ismét hallat magáról Károlyi Mihály volt miniszterelnök egy támadó interjúval.

Oroszország, 1919. május Szamuely Tibor, a Magyarországi Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosa (b) és Nyikolaj Podvojszkij orosz színész. MTI Fotó: Reprodukció Fotó: -

Ismét hallat magáról Károlyi Mihály volt miniszterelnök egy támadó interjúval. Hadügyminisztere, a Nem akarok több katonát látni! szónoklatáról elhíresült Linder Béla Pécs polgármestereként terrorisztikus állapotokat hoz létre. A prágai egyetemen numerus clausust vezetnek be a magyarok ellen.

Károlyi Mihály az angol Daily Heraldnak adott interjúját a 8 Órai Ujság is ismerteti október elsején. „A nemzet fölháborodása elől idegen védelem alá menekült Károlyi most is folytatja kútmérgező munkáját a külföld közvéleménye előtt, amelyet telelármáz a legvadabb hírekkel. […] kijelenti, hogy a Horthy-rezsim Magyarország teljes bomlását jelenti és hogy az nem konzervativizmus, hanem reakció. A Horthy-rezsim – mondja Károlyi – egyszerűen antiszociális anarchia, amelyet rablók és kalandorok maguk javára kiaknáznak. […] A parlamentarizmus fikció lett, a választások alatt a szocialista jelölteket bebörtönözték. Minden oppozíciót fegyveres erővel fojtanak el. […] A katonai zsarnokok azzal tudják a hatalmat megtartani, hogy a nemzeti bosszú propagandáját folytatják. Horthy a visszaszerzés szent háborúját hirdeti. […] Hajlandó – mondotta végezetül – bárminő liberális vagy szocialista erővel szövetségre lépni, hogy a fehér uralmat leverje.”

A Magyarország október 3-án közli: „Károlyi Mihály eltűnt Prágából”. Előtte a cseh lapok bírálták, „mert forradalmi puccsokat készít elő Prágában és a szociáldemokraták már több ízben tiltakoztak Károlyi Mihálynak ama manőverei ellen, amelyek veszélyeztetik a cseh érdekeket. Károlyi legutóbb angol lapokban adott interjút, amelyben kinyilatkoztatta, hogy Prágából szervezi az új magyar forradalmat.”

Felháborodást keltenek a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság által a békeszerződés ellenére egészen 1921-ig megszállt Pécsett történtek. A Házban Perlaki György interpellálja a kormányt. „Folyó hó 22-én a városi törvényhatósági bizottság tisztújító közgyűlést tartott. Ezen a közgyűlésen megválasztották Linder Bélát polgármesternek. […] a választásokat a Károlyi-féle néptörvény alapján írták ki, s a névjegyzéket ezen törvény alapján állították össze. A város polgársága ez ellen erélyesen tiltakozott. […] „A szavazók közé felvették mindazokat, akik 21. életévüket betöltötték és hat hónapot töltöttek Pécsett. Így természetesen a névjegyzékbe belekerültek mindazok a szerb tisztviselők, akik Pécsen a megszállás óta működnek. […] leadtak 14.265 szavazatot, azaz 2600 szavazattal többet, mint amennyi szavazó tulajdonképpen a választási névjegyzékben fel van tüntetve. […] az ily módon összeült törvényhatósági bizottsági közgyűlés választotta azután Linder Bélát polgármesternek és több olyan kommunistát, akik idekint a terrorcsapatoknak voltak a vezetői, városi tanácsnokoknak.” Perlaki arról is beszél: a városi vezetőket letartóztatták, megverték. Kijelentették az új elöljárók: „Kezünkben a fegyver és kezünkben a terror és ezzel el fogunk nyomni mindenféle burzsuj törekvést.” Hatalmas vagyonadót vetnek ki, s lefoglalják az üzemeket. Az új polgármester javasolta, hogy üdvözlő táviratot küldjenek Károlyi Mihálynak és a többi emigránsnak, akik elősegítették a népköztársaság felállítását.

A Magyarország két nap múlva lehozza: Linder eltűnt Pécsről. „Linderéknek és a bécsi emigráltaknak az a terve, hogy Pécset teljesen hatalmukba kerítsék és ott holmi fiók Károlyi-kormányt alakítsanak, nem sikerült. Felsültek azzal a szándékukkal is, hogy Pécsett megalakítják a Hock-Jászi-Károlyi-féle új nemzeti tanácsot. Ettől a tervtől Pécs és Baranya öntudatos, hazafias közönségének határozott és erélyes állásfoglalása után el kellett állaniok. Erre vall az, hogy Jászi Oszkár Linderhez táviratot intézett, amelyben inti, hogy ne vállalja a polgármesterséget, ha pedig megválasztották, mondjon le róla és menjen el Pécsről.”

A 8 Órai Ujság arról ad hírt 3-án: „A prágai német egyetem orvosi fakultásán behozták a külföldi honos hallgatókra a numerus clausust. Ez az intézkedés elsősorban a magyar hallgatók ellen irányul, még abban az esetben is, ha azok a csehországi illetőséget meg is szerezték.”

Az ötvenedik tárgyalási napon a népbiztosperben Az Est 30-i száma szerint elmondják: Szamuely Tibor népbiztos Solton is sok embert kivégeztetett. „A jegyző felesége, aki áldott állapotának kilencedik hónapjában volt, sírva, térdenállva könyörgött, Szamuely vigyorogva azt mondta, levéteti a kötélről az urát, de csak akkor, ha az asszony húzza ki a lába alól a zsámolyt. A szerencsétlen asszony megtette, de Szamuely nem váltotta be szavát.”