A vérfürdőt levezénylő Dudás, katonáit hátrahagyva, a közeli határon át Csehszlovákiába menekült, ahonnan csak a szabadságharc bukása után merészkedett vissza.
Rossz volt nézni a habzó szájú Stummer Jánost, aki néhai Pongrátz Gergelynek, a Corvin köz egykori parancsnokának címezte üzenetét – méghozzá a Corvin közben. Jóérzésű emberre rájött a hányinger.
A Városliget szélén, nem messze a degenerált időkeréktől, a ledöntött Sztálin-szobor helyén áll a „Vaskefe” néven elhíresült, emlékműnek szánt rozsdagarnitúra.
A dicsőséget kivívtuk, a falatnyi szabadságunkat elveszítettük. Az elesettekből hősök, a kivégzettekből mártírok lettek. A világ bennünket csodált. Fejezet lettünk a történelemkönyvekben.
A diadalittas ellenzék változatlan vehemenciával ünnepli magát. Szombaton maga Gyurcsány Ferenc habzóborász hirdetett igét hívei előtt, de a Népszava sem akart kimaradni a kabarématinéból.
Nagygyűlést hirdetett ma délutánra Rómába Salvini volt olasz belügyminiszter – az ország minden tájáról várja a nemzetben, a határok védelmének kötelességében hívő, az illegális migrációt elutasító olaszokat.
Aztán tudja-e főpolgármester uram, hogy gróf Wass Albert erdélyi magyar író a második világháború során 12 ezer zsidó ember életét mentette meg a deportálásoktól?
Ilyen sóhajtós, visszapillantós napom volt tegnap. Valami szép, fennkölt gondolatsort próbáltam veretes irománnyá eszkábálni, de nem sikerült.
A budapesti Városligetet szegélyező egykori Aréna, ma Dózsa György úton a millennium óta szinte minden politikai kurzus letette a maga építészeti névjegyét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
