Egy gyakori hiba a Corvin köz kapcsán

Nem vet hullámokat, mint a Dózsa–Pruck-ügy, viszont évről évre előfordul.

A forradalom és szabadságharc hatvan évvel ezelőtti leverése után maradt néhány ellenálló központ a fővárosban. A legismertebb a Corvin köz, vagy ahogyan gyakran olvasható: „Corvin-köz”.

A kötőjeles forma hibás, pontosan annyira, mint a „Rákóczi-út” és a „Klára-utca” alak. Az utca vagy út szót tartalmazó közterületnevekkel általában nem szokott gond lenni, a tér előtt is csak elvétve szerepel a helytelenül kitett kötőjel, a sor, a fasor, a lépcső, a köz és a híd már problémásabb eset. Pedig a helyesírási szabályzat egyértelműen fogalmaz: „A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca, út, tér, köz, híd stb. szót különírjuk az előtte álló névrészektől.”

Az egyetlen helyes írásmód tehát a Corvin köz – különírva, kis k-val.

A hidaknál az okozhatja a zavart, hogy feldereng a valóban helyes kötőjeles forma: Duna-híd, Tisza-híd, és ennek mintájára tévesen kötőjelezik a nevet is: „Erzsébet-híd”, „Szent László-híd”. A főváros számos pontján sokáig álltak – itt-ott talán még most is állnak – tájékoztató táblák például „Margit-híd” felirattal. Ahogy az értelmetlen „radar controll” táblák esetében, itt sem volt senki, aki ellenőrizte volna a feliratot – vagy pedig győzött a „jó lesz az úgy is” érv.

Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a szerb nevek írásmódjáról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Ajánljuk korábbi írásainkat.

A sornak, a fasornak, a lépcsőnek, a köznek azonban nem létezik kötőjeles alakja, tehát itt nincs mit összekeverni. A kötőjel valószínűleg azért lopakodik be a kifejezésekbe, mert ezeknél a szavaknál nem érződik annyira egyértelműen a közterületi jelleg: a Petőfi lépcső vagy a Petőfi fasor elnevezést talán közelebb érzik a Petőfi-szobor, mint a Petőfi utca kifejezéshez.

A Corvin köz esetében további „rizikófaktor” lehet a hagyományőrző írásmódú előtag. De ez sem magyarázza például, hogy a Corvinnegyedet – városrész neveként – miért írják kötőjellel, a Corvin sétányt nagy S-sel. (Előbbi témával egy későbbi írásunkban részletesen is foglalkozunk.) Sajnos kijelenthető, hogy a hivatalos helyeken – például a jogszabályokban – sem mindig a szabályszerű írásmód olvasható. Persze mindenhol illene a helyességre törekedni, de a hivatalos szövegekben különösen.