Mit tegyünk a szerbekkel?

A legismertebb szerb sportoló nevét a fél magyar sajtó hibásan írja.

A cs és ty körüli vitát elegánsan kikerülhetjük a latin betűs alakkal. Ez esetben csak a teljes hasonulás hozhat minket kényelmetlen helyzetbe, ilyenkor muszáj állást foglalni. A helyesírási szabályzat 11. kiadása még világosan a ty mellett teszi le a voksot (Andrićtyal), az új kiadásban azonban már nem kapunk fogódzót, hogy a Miloševićtyel vagy a Miloševićcsel változatot írjuk.

Az, hogy számos sajtótermékben a cirill írást veszik alapul, csak a kisebbik baj, a nagyobbik az, hogy gyakran helytelenül. A gy hangot jelölő Đ/đ, illetve Ђ/ђ betűt sokan valamilyen érthetetlen okból nem gy-nek, hanem dj-nek írják át, azaz Zoran Gyingyics (vagy Gyingyity) helyett rendre Zoran Djindjics, Novak Gyokovics (vagy Gyokovity) helyett Novak Djokovics szerepel. A gyakorlat érthetetlen, de nem megmagyarázhatatlan. A zavart valószínűleg az okozza, hogy a délszlávok dj-t írnak, ha nincs đ betűjük – minden egyéb esetben viszont elhagyják a mellékjelet: azaz a ž-ből z, a ć-ből és a č-ből c, az š-ből s lesz. De mindennek semmi köze az átíráshoz. A Djindjics és a Djokovics alak kétféle írásmód kotyvaléka, és épp olyan hibás, mintha Szingapúr alapítójának nevét Lee Kuan Yew vagy Li Kuang-jao helyett Li Kuang Yew vagy Lee Kuan-jao formában írnánk.

Helyesen akkor járunk el, ha a latin ábécés Đinđić és Đoković alakot használjuk. Ha valamilyen ok miatt a mellékjeleket nem lehet kitenni, akkor választhatunk, hogy Dindic és Dokovic vagy Djindjic és Djokovic szimpatikusabb – azaz a magyar gyakorlatnak megfelelően elhagyjuk a mellékjeleket, vagy pedig a szerbek áthidaló megoldásához folyamodunk.

Sokan éppen azért választják az átírást, mert nem tudják kitenni a mellékjeleket, vagy egész egyszerűen nem akarnak bajlódni velük. És – mint a példák is mutatják – sokszor a kis gödröt elkerülve szakadékba hajtanak.

A latin betűs alak átvétele még mellékjelek nélkül is jobb választás. Ha szigorúan vesszük a helyesírási szabályzatunkat, nem is tehetünk másképp: „A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmó­dot. [...] Így járunk el akkor is, ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak.” „A tulajdonneveknek azonosító, egyedet jelölő nyelvi szerepéből következik, hogy a latin betűs írású nyelvekből átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül, eredeti formájukban használjuk.” Attól még, hogy a szerbek, montenegróiak a cirill ábécét is használják, nem tehetünk úgy, mintha a nyelvüknek nem lenne hivatalos latin írása.

Brexit: nagy kérdőjel, kis b
Szinte mindennapos témává vált Nagy-Britannia esetleges kilépése az EU-ból. A Brexit vagy a brexit a helyes?

Balra dől vagy jobbra?
Mi köze van egymáshoz Molière-nek, Thomas de Maizière-nek és Arsène Wengernek?

HÉV helyett hamarosan hévre szállhatunk
Az egyik mellett a szokás, a másik mellett a logikusság és a praktikum szól.

Nem robot a miniszter, avagy mire jó a mozgószabály?
Érthető, hogy dühös pedagógusok tüntetése idején sokszor csuklik a tárcavezető. De vajon a buszsofőr miért?

A magyar rokonszenves vagy a külföldi szimpatikus? – Nyelvész a piacon
Terítékre kerül a rokonszenves, az ellenszenves, a szimpatikus, az antipatikus, az unszimpatikus és a szimpi.

Nevezzük nevén a párizsi merénylőt!
A latin betűs nevek témája gyakorlóterep ahhoz képest, ami az idegen ábécés nyelvek személyneveinél vár minket.

Soros „magyarabb”, mint Simonyi?
Andy Vajna filmügyi kormánybiztos neve változásának apropójából körüljárjuk a névhasználat témáját.

Hibás-e a Magyar Úszó Szövetség?
Nemzetközi Úszószövetség és Magyar Úszó Szövetség – eltérő az írásmódjuk, de így mindkettő helyes. Fordítva már nem.

Migráns, gyoda, pöcs és a rettegett g-szó
A kifejezések, amelyek szerintünk leginkább meghatározták a 2015-ös évet. Szubjektív és szókimondó lista.

Mit kívánjunk az ünnepekre?
Karácsonykor a vágyott ajándék nem a legújabb iPhone, hanem az Úr eljövetele. Noha ez ünnep jelentősége nem kicsi, a kezdőbetűje igen.

Mourinhót vagy Mourinhot rúgták ki?
Erre a kérdésre azok adnak jó választ, akik nagyon otthon vannak a helyesírási kérdésekben, illetve akik nemigen ismerik a szabályokat.

Nem lehet kapni normand fenyőt
Mégpedig egyszerűen azért, mert nincs ilyen fa. Hogy nevezik akkor?

Senkit sem zavar a kínos kormánybaki – Info vagy infó?
Érthetetlen, miért nem tűnik fel senkinek, hogy hibás a heti kormányzati tájékoztató neve.

Mint a mesében: okoskenyér és jól nevelt hurrikán
Nevezzük, hívjuk, névre hallgató, névre keresztelt – Hogyan használjuk őket?

Kidobófiúkkal az embercsempészek ellen?
Sok hírportálon, sőt újságokban is ez olvasható – de persze nem így gondolták. Parti őrség vagy partiőrség?

Hogy hívják a japán miniszterelnököt? – Csatangolás a japán nevek átírásának útvesztőjében
A japán a vezetéknév és utónév sorrendjét illetően rokonlélek velünk. S ha már biztosak vagyunk a helyes sorrendben, találnunk kell jó átírási formát.

Milyen orosz repülőgép zuhant le?
Majdnem mindenki hibásan mondja. Rendet vágunk a repülőgépmárkák kiejtésében.

Szómágia: a határkerítés, amely nem kerítés
Az osztrákoknak köszönhetően remek példát láthattuk arra, hogyan erőszakolja meg a nyelvet a politika.

Magyar szavak, amelyektől mindenki fél
Hogy mondjuk a csuklik, a siklik, az ízlik igét felszólító módban?

A kormányfő, akinek négy neve van
Alexisz Ciprasz, Aléxisz Cíprasz, Alekszisz Ciprasz, Alexis Tsipras – miért írják ennyiféleképpen Görögország miniszterelnökének nevét, és melyik a helyes?