Az ő karaktere emelkedik ki a legjobban, hiszen ő a család origója, leginkább hozzá akarnak hasonlítani a gyerekek, és a vele való kapcsolatot mutatja be a sorozat a legmélyebben.
Nemcsak az apa, hanem az összes szereplő nagyon rokonszenves – úgy, hogy egyikük sem túlidealizált, hanem nagyon is emberi. Hibáznak, tévednek, fájdalmat okoznak, aztán belátják, bocsánatot kérnek, felkelnek, mennek tovább – újra és újra. Az egyik testvér a kóros elhízással küzd, miközben csodásan tud énekelni; a másik egy híres filmszínész, aki ugyanakkor nehezen talál társat; a harmadik, az örökbe fogadott fekete fiú, aki a legokosabb a családban. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, mindegyiküket több szinten – és életkorban – is bemutatják az alkotók.
A Rólunk szól abban is kivételes, hogy mesterien ugrál az idősíkok között: láthatjuk, hogy a felnőttek egy-egy döntése mögött mi áll, mi történt például kisgyerekkorukban, ami miatt most így döntenek vagy cselekszenek.
Ezt nemcsak nagyon izgalmas nézni, de mi is jobban ráláthatunk a saját életünk kapcsán ezekre a családi mintákra, amelyeket – sokszor tudattalanul is – követünk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!