Nemcsak vérgőzös, de precíz ember is volt a „bresciai hiéna”, Julius Haynau. Kevesen tudják, hogy az 1848–49-es szabadságharcot eltipró osztrák fővezér az október 6-ára (a bécsi forradalom egyéves évfordulójára) tervezett aradi tábornokkivégzések előtt főpróbát tartott a városban. A pszichopata hóhér parancsára Ormai Auffenberg Norbert ezredessel nyitották meg a vértanúk sorát. Kéjjel ölt a szadista Haynau. Aligha volt véletlen, hogy pont a harminchatodik születésnapján, augusztus 22-én – 167 éve – kellett meghalnia báró Ormai Auffenbergnek. Üzenet volt a részletekben. Haynau másnapi levele tábornoktársának akár melléklet is lehetett volna elmeorvosi kórlapján: „tegnapelőtt megkezdődött a dolog, felakasztattam egy Auffenberg nevű egyént, aki valamikor hadnagy volt a Mazzuchelli ezredben, aztán ezredes és Kossuth segédtisztje – Kiss, Leiningen, Poeltenberg, Vécsey stb. is követni fogja, mihelyt megérkezik. Ekképp az eljárásokat a legrövidebb időn belül befejezzük ”
Haynau ideális alanynak tartotta „vizsgamunkájához” Ormait, aki az 1840-as évek elején belesodródott a lengyel szabadságmozgalomba, amiért 14 évnyi várfogságra ítélték. A zendülő bárót a forradalom szabadította ki munkácsi börtönéből 1848 májusában. Kossuth hamar fölismerte benne a tehetséges szervezőt. Nem sokkal később már az általa toborzott honvédekből kerültek ki a kormányzó testőrei Kossuth részben börtönszenvedését ismerte el a gyors előléptetéssel, bár Ormai kétségkívül bizonyította is, kitűnő szervező – Haynau olvasatában ez annyit jelentett: különösen veszélyes, császártagadó lázadó. Nekünk mártírunk.
