Ahogyan az várható volt, nagy érdeklődés kísérte az őszi választásokra készülő kiskunfélegyházi ellenzék szerdai sajtótájékoztatóját. Már hogyne, a felvonuló képviselőjelöltek között olyan ismert személyiségekkel találkozhattak az újságírók, mint Nagy Blanka nyelvész vagy a polgármesteri címre spekuláló Kolossai János vállalkozó. Trágár Blankát nem kell bemutatni (lassan egy éve szörnyülködünk rajta), a városvezető-aspiráns viszont eddig csak a környékbelieknek tárta fel szellemi magasságát. (Néhány Facebook-idézet ellenzéki Jánostól: „A jobboldali emberek hülyék, elmeháborodottak”, „Az erdélyi magyarok igazából magyarul beszélő románok”, „Orbán Viktort Isten éltesse, csak ne sokáig!” stb.)
Az egyetlen gyengéje az volt a tájékoztatónak, hogy nem tudtak meg semmit a kollégák. Miután a megszeppent jelöltek egymás után elmondták, illetve papírból felolvasták ígéreteiket (megválasztásuk másnapjától napi huszonnégy órában pátriájukért fognak fáradozni, hogy mielőbb szárba szökkenjék a kiskunfélegyházi emberek élete), jöttek volna az újságírói kérdések. Azok a kérdések, amelyeket – fogóddzunk erősen! – előtte le kellett adni írásban. (Bravúr lett volna az érdemi kérdés, hiszen azt sem tudták, kik lesznek a jelöltek…) Persze így is föltettek volna néhányat, csakhogy azok meg nem hangozhattak el, mert a demokratikus szervezők úgy értékelték: többségük „nem a sajtótájékoztatóval kapcsolatos”.
A csalódott kollégák végül csak annyival lettek gazdagabbak, hogy megtudták: a körmondataiba reménytelenül belegabalyodó Blanka nyelvész a jogi karon kíván majd továbbtanulni. Juj!