A Királydomb visszatér

Száz fáklyából formált kettős kereszt lobogott Királydombon, a rákosmezei országgyűlések egykori színhelyén.

Pilhál György Fotó: Katona_Vanda Forrás: Magyar Nemzet

Egy hatalmas, száz fáklyából formált kettős kereszt lobogott csütörtökön kora este a kőbányai Királydombon, a rákosmezei országgyűlések egykori színhelyén. A Patrióták közössége így üdvözölte, hogy az Ország­gyűlés a múlt héten nemzeti emlékhellyé nyilvánította a főváros tizedik kerületéhez tartozó lankát. A kormány a kulturális-közéleti egyesület tavaszi kezdeményezésére nyújtotta be előterjesztését a parlamentben. Hetzmann Róbert, a hét éve alakult Patrióták elnöke szerint a döntés az egyesület eddigi legfényesebb sikere.

Különös társaság ez a Patrióták-csapat a mai zajos világban. Egy lelkes közösség, amely nem a hangerejében bízik. Amolyan muzeológusként szellemi ásatásokat végeznek, a nemzet múltját kutatják, a magyar lelkiismeretet ébresztik. Nem szab nekik gátat a mai országhatár sem, történelmi hazában gondolkodnak. 2014 nyarán például arra hívták fel a figyelmet, hogy a délvidéki római katolikus püspökség ritkán látogatott templomok lebontását tervezi a Bánságban. Fellépésük nyomán a magyar kormány nyomban felkarolta az ügyet – egyetlenegy templomot sem bontottak le. És most ez az elfeledett Királydomb, amely nem kevesebb, mint harmincöt országgyűlésnek adott otthont, ahol királlyá választották Károly Róbertet és Hunyadi Mátyást… Mára csaknem feledésbe merült a középkori Magyar Királyság életében kiemelkedő szerepet betöltő Királydomb, sőt a beépítés veszélye is fenyegette. Egyetlen, mégoly szimpla tábla sem emlékeztetett a magyarság egyik legfontosabb szimbolikus terére. Pedig már emberöltőkkel ezelőtt figyelmeztettek a kor nagyjai: a múlt tisztelete nélkül egyetlen nemzetnek sincs jövője.

Végre fáklyákat gyújtottunk.