Egy, ahogyan írja, „mélyen elgondolkodtató” beszámolót tett közzé Facebook-oldalán Fekete-Győr András Momentum-vezér a minap bizonyos Körmendi Zoltán hányattatásairól. Kommentárt nem fűz hozzá, nyilván úgy gondolja, a történet magáért beszél. Ami végül is igaz.
Történt, hogy ez a Körmendi nevű ember, a párt Csongrád megyei képviselője a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján társaival elment koszorúzni az egyik helyi megemlékezésre, ám a jelenlévők – hallj oda! – nem örültek nekik. „Többen felszisszentek, és egy füttyszó is felénk repült – tudósít Körmendi tagtárs. – Több ember is értetlenkedett, mit keresünk itt, hogy merünk Momentum pártként ezen részt venni.” Természetesen a kifütyült koszorúzók is értetlenkedtek, mondván, ha a Fidesz és a KDNP „nyugodalommal” koszorúzhat, akkor az a Momentumnak is kijár, merthogy ők is magyarok. Utóbbi kijelentés lehetett az olaj a tűzre… „Pár pillanat csend után már záporoztak is szitkok – Ti a társadalom legalja vagytok!, Hogy mertek idejönni? stb. – Nyers gyűlölet, ellenszenv, ítélkezés. Nemzeti színű összetartásba csomagolt acsarkodás és széthúzás. […]” – összegez Körmendi krónikás.
Vagy nagyon buta, vagy – én erre tippelek – nagyon provokatív akart lenni a „mélyen elgondolkodtató” tudósítás szerzője. Harmadik változat nincs. Ugyan mire számíthat egy ilyen eseményen az a párt, amelynek eddigi története a budapesti olimpia megfúrásától (Párizsnak való átjátszásától) a határon túli magyarság gyengítésén át a rendszeres brüsszeli Orbán-gyalázásig nem egyéb, mint egyetlen nagy, végtelenített hazaárulás?
Nem történt más, csak most találkoztak a fogadjistennel.
