A simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva) több mint ötezer évig is elélhet, és emiatt adódik a kérdés, hogy minek köszönheti ezt a kivételesen hosszú életciklust. A Kaliforniai Egyetem szaktudósai erre keresnek választ, az eredményeiket pedig az Oxford Academic G3 Genes- Genomes- Genetics című szakfolyóiratában tették közzé idén március 17-én.

Simatűjű szálkásfenyő: egy rendkívüli növényfaj, amelyen nem fog az idő
„Az emberek ilyeneket szoktak kérdezni tőlem: »David, mondd meg, melyik a hosszú élet génje, és én klónozom, szabadalmaztatom, illetve eladom«” – mondja David Neale, a Kaliforniai Egyetem növénytudományi emeritus professora, akit az Ilf Science tudományos hírportál idéz. „Természetesen ez rendkívül összetett és bonyolult kérdés. De lehet, hogy ebben az egyetlen élőlényben történik valami olyan alapvető felfedezés a hosszú élet genetikai alapjaira vonatkozóan, amit más élőlényekre is lehetne alkalmazni ” – fűzi hozzá Neale professzor. Az USDA Erdészeti Szolgálat engedélyével Davis Neale és tudóstársai terepgyakorlatra indultak a kaliforniai White Mountainsbe, vagyis a Fehér-hegységbe, ahol szövetmintákat gyűjtöttek egy simatűjű szálkásfenyő tűleveleiből és magjaiból, amelyeket azután a Johns Hopkins Egyetemre vittek genetikai szekvenálásra.

A simatűjű szálkásfenyő az Egyesült Államok délnyugati hegyvidéki régióinak őshonos faja, ami leginkább Nevada, Utah és Kalifornia állam területén fordul elő. A száraz és kietlen vidékeket kedvelő fenyőfajnak kivételesen hosszú az életciklusa, a Sierra Nevadával párhuzamosan futó Fehér-hegységben az egyik példány korát még 2013-ban 5062 évben határozták meg a kutatók.
Ez igen komoly feladatnak bizonyult, mivel „egy 24 milliárd bázispárból álló genom összeállítása, amely az emberi genom méretének a nyolcszorosa, jelentős technikai kihívást jelent” – vázolta a munka nehézségét Steven Salzberg, a Johns Hopkins Egyetem biomérnök-professzora és a tanulmány társszerzője.
Rendkívüli génkészletet tárt fel az analízis
De a feladat végül mégis egyszerűbbnek bizonyult, mint amilyennek eredetileg látszott. „Nagy mérete ellenére […] a simatűjű szálkásfenyő genomja csak alig több gént tartalmaz, mint az emberi genom” – magyarázta Steven Saltzberg. „A genom többi részét több millió ismétlődő úgynevezett „szemét DNS” szekvencia tölti ki, amelyek úgy tűnik, hogy nem ártanak a szervezetnek, mivel ezeket az ismétlődéseket az evolúciós folyamat több millió éven át hordozta” – mondja a tanulmány vezető szerzője.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!