A magyar parlament által elfogadott státustörvény külföldi fogadtatásával kapcsolatosan jutott eszembe két történelmi tény, melyeket nem mindenki ismerhet, én viszont tapasztalhattam ifjúkoromban. Az egyik ilyen az volt, amikor a Trianonban összefércelt Csehszlovákia első hadügyminisztere, Stefánik Milán Rastislav, miután besegített hazájának csúfos feldarabolásába, repülőtábornoki gépével Franciaországból hazaigyekezett. Pozsony előtt, Bradlánál azonban lezuhant és szörnyethalt. Abban az időben a szlovákok egészen nyíltan azt mondogatták, hogy a csehek lőtték le őt. Ezt még ma is bizonyára sokan odaát így őrizték meg szívükben, de sohasem nyert bizonyítást.1931-ben iskolakiránduláson lehettem azon a helyen, ahol Stefánik síremléke áll. Egy négyzetméter sima, kiemelkedő alapon, mely 10x10 méter nagyságú lehetett, az egyik sarokban repülőgéproncs volt beépítve. A sors úgy hozta, hogy pedagógustevékenységemet Szarvason, a volt evangélikus főgimnáziumban kezdhettem el, ahol Stefánik érettségizett. Tótfalusi tanár kollégám, aki akkor, 1941-ben nyugdíjasként még tanított a gimnáziumban, azt mondta nekem, hogy nevezett még a háború előtt írt neki Svájcból egy képeslapot. Gyarmati András könyvtáros kollégám, aki már nem él, megtalálta egyszer a könyvtárban Stefánik nyolcadikos osztályvizsga-bizonyítványát, melyet igazgatói engedéllyel én, cseh nyelven írt kísérőlevéllel elküldtem a csehszlovák nagykövetségre, amely rövidesen megköszönte a küldeményt.Néhány évvel ezelőtt Meciar lehozott Szarvasra egy körülbelül 70 cm nagyságú Stefánik-szobrot, amely pilótaruhában ábrázolja a nevezettet, és az a szlovák általános iskola épületének sarkánál lett a falba beépítve.Nem tudom, miért olyan nagy a zúgolódás odaát amiatt, hogy a szlovák Matica Slovenská (Szlovák Anyácska) mintájára a Clemenceau-ék által elszakításra ítélt magyar testvéreink felé végre-valahára az anyaország kinyújtotta védő karját? Bizony igaz az, hogy a trianoni békediktátum igazságtalan megoldását az egyik aláírója, George Lloyd angol miniszterelnök utólag úgy ítélte meg, hogy Benes, Masaryk és Stefánik félrevezették őket, és hamis adatok alapján ítélkeztek. A Matica Slovenská már az első világháború előtt is létezett, kötelessége az volt és ma is az, hogy számon tartsa a külföldön élő szlovákokat, segítse őket nemzeti identitásuk megőrzésében, és természetesen otthon is tevékenykedik. Ahol szükségét látja, iskolát létesít, ahol csak szlovákul tanítanak, és ingyen osztogatja a taneszközöket vagy egyebeket. Ezt a Rozsnyó melletti kis falunkban láthattuk és tapasztalhattuk, amikor még falucskánk 90 százalékban magyar lakosokból állt – ma pedig éppen fordított még a helyzet...Addig lesz békétlenség a világban, amíg ember uralkodni vágyik a másik felett. Isten, mint fentebb hoztam a példát, nem ver bottal...A szerző nyugalmazott egyetemi tanár

Wagner kezdőknek és haladóknak – a Müpa operafesztiválja mindenkit vár