Haszonlesés a romokon

Nemrég az Aktuális műsorában Jánosi György, az MSZP országos választmányának elnöke azzal vádolta a kormányt, hogy az kampánycélra használja a Világkereskedelmi Központ elleni merényletet, és indokolatlanul félelmet kelt a magyar lakosságban. Jánosi György magatartása döbbenetesen képmutató, hiszen éppen a szocialista Medgyessy Péter az, aki a Világkereskedelmi Központ elleni merényletet kicsinyes módon, folyamatosan saját népszerűségének növelésére kívánta felhasználni.
Kezdődött azzal, hogy Medgyessy úr a tragédia bekövetkezte után egy teljes hétig hallgatott. Egy miniszterelnök-jelöltnek a példátlan terrortámadás után nem volt semmilyen mondanivalója a nemzet számára. Hallgatását csupán egy levél törte meg, amelyet Bush elnöknek írt. Azt gyorsan beküldte az MTI-be, megjelentette a médiában, felrakta a honlapjára. Tragédiák esetén (a diplomácia íratlan szabályai szerint) a köztársasági elnök (esetleg a miniszterelnök) szokta az egész ország nevében az együttérzését kifejezni. Ezeket a részvétnyilvánításokat azonban nem szokás a sajtóban nyilvánosságra hozni. Ez nem verseny. Nem az a kérdés, ki tud szebben részvétet nyilvánítani. Ha a szocialisták valami miatt (a 80-as években, amikor jelenlegi vezetőik közül többen már igen magas beosztásban dolgoztak, nálunk pihent a magyar hatóságok tudtával Carlos, a rettegett terroristavezér) külön is ki akarták volna fejezni együttérzésüket, akkor ezt a levelet Kovács Lászlónak, a párt elnökének kellett volna aláírnia. Ennél az esetnél még gondolhattuk azt, hogy szegény Medgyessy Péter valamilyen félreértés áldozata lett. Meg a kapkodásé, ami kezdeti bénultságát követően jelentkezett.
A szocialisták azonban teátrális módon Medgyessy vezetésével az aluljárókba nagy üzenőtáblákat telepítettek, ahol MSZP-logó alatt lehetett üzeneteket írni az érintett városok lakóinak, s a járókelők aláírásukkal tiltakozhattak a terrorizmus ellen. Hihetetlenül álszent akció volt ez: tényleg elküldik majd magyarul ezeket a transzparenseket Amerikába? Netán hiteles angol fordításukat postázzák a szocialisták az amerikaiaknak? És ugyan kinek? Aki először szembe jön a postással a Fifth Avenue-n? (Nemrégiben nagy felhajtás közepette, kamerák kereszttüzében a szocialista miniszterelnök-jelölt átadta a teleírt lapokat az amerikai nagykövet asszonynak.) Ezeket a kérdéseket fölösleges feltenni. Nem erről szól ez a történet. A valóság az, hogy Medgyessy Péter és a szocialisták a tragédiából itt is megpróbáltak politikai tőkét kovácsolni.
Ezek után Medgyessy Péter újabb nagyszerű szolidaritási akciója következett. Javasolta, hogy Magyarország lépjen vissza New York javára a 2012-es olimpia megpályázásától. Az olimpiát, ami Magyarországnak kitörési pont lehet, Medgyessy Péter kampányfogásból, az emberek megrendülésére játszva, odaadná New Yorknak. Itt azonban rosszul számoltak a miniszterelnök-jelölt kampánystratégái, ezzel a végiggondolatlan javaslattal kevesen értettek egyet. A józan közvélekedés szerint ugyanis ez a javaslat rossz Budapestnek, de nem segít az amerikaiaknak sem. Gyorsan agyon is hallgatták e remek ötletet.
Medgyessy Péter és kampánycsapata ezután is megpróbált még egy bőrt lehúzni a szörnyű tragédiáról. Miután Orbán Viktor miniszterelnök hatpárti megbeszélést folytatott a parlamenti pártok vezetőivel a terrortámadás következményeiről és a teendőkről, Medgyessy felkérte a miniszterelnököt, ugyan, tárgyaljon már vele is a terrortámadást követő helyzetről. Mindezt farizeus módon, a nemzeti összefogás szükségességét emlegetve tette. Az „elfogulatlan” média úgy tett, mintha nem tudná, mire megy ki a játék. Lelkes publicisztikákat közöltek a találkozó szükségességéről. Pedig itt is kilóg a lóláb. Ha valaki valóban nemzeti összefogást akar, akkor hatpárti egyeztetést kezdeményez, és nem rekeszt ki egyetlen parlamenti pártot sem ebből. Másrészt Medgyessy Péter nem is rendelkezhet minden információval, hiszen azok olyan nemzetbiztonsági kérdéseket érintenek, amelyek jelenlegi pozíciójában vele nem oszthatók meg. Közjogi értelemben ugyanis nincs funkciója; nem képviselő; nem köztisztviselő; nem tett esküt az államtitkok megőrzésére. És ha nemzetbiztonsági témákat nem érinthetnének, akkor pedig ugyan miről is beszélgetne Medgyessy Péter Orbán Viktorral? Ne törjük az agyunkat. A valódi cél a kézfogás a miniszterelnökkel, néhány címlapfotó, a sajtótájékoztató a kamerákkal telezsúfolt szobában, a tárgyalás ténye, és teljesen lényegtelen a megbeszélés eredménye. Medgyessy a miniszterelnök tárgyalópartnereként kíván feltűnni, ide akarja pozicionálni önmagát. Az egész kezdeményezés azt szolgálja, hogy a szocialisták első emberévé tegye magát, vereség esetén pedig az ellenzék vezérévé, ahogy azt maga fogalmazta meg egy interjújában.
Talán még örülni is lehetne annak, hogy Magyarországon is ilyen gyorsan elterjedtek a professzionális kampánytechnikák. Én azonban nem tudok örülni. New Yorkban meghalt hatezerötszáz ember. Meg sok százan Washingtonban. Szégyenteljes ezt a tragédiát kicsinyes pártpolitikai érdekektől vezérelve, néhány pluszszavazat megszerzésének reményében felhasználni. A nemzet összefogására most valóban nagy szükség lenne. Jánosi Györgynek éppen a szocialisták miniszterelnök-jelöltjét kellene figyelmeztetnie erre. Más témákban és más módon kell Medgyessy Péternek kampányolnia, hogy valóban miniszterelnök-jelölthöz méltó államférfiként tudjon Orbán Viktor miniszterelnökkel a nyilvánosság előtt beszélni. Ha eljön az ideje.

A szerző az ELTE BTK politológus hallgatója