Távol álljon tőlem, hogy ok nélküli vitát gerjesszek. Ellenkezőleg: célom az, hogy az elmúlt időszak sajnálatosan heves, időnként alapinformációt nélkülöző, indulatokat kiváltó roma vitáihoz egy eleddig kellőképpen reflektorfénybe nem került szemszögből szóljak hozzá. Tisztemből fakadóan nem is tehetek mást, hiszen rám a roma ügynek nem a kulturális, a szociológiai megközelítése tartozik, mint inkább az EU által Magyarországnak juttatott támogatások kormányzati koordinációja és a kereteken belül a javaslattétel.
Magyarország 1988-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatot az Európai Közösséggel, és 1994. február 1-jén lépett hatályba hazánk és az EU társulási szerződése. A szerződés értelmében hazánk az EU-val való csatlakozásáig különböző támogatásokban részesül, amelyeknek egyik forrása a PHARE-program. Egy 1990 szeptemberében megköttött keretmegállapodás szabályozza a támogatás odaítélésének, felhasználásának általános jogi, pénzügyi és adminisztratív feltételeit, valamint a fogadó ország jogait és kötelezettségeit. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a támogatások odaítéléséről mindig az EU-bizottság dönt, a fogadó ország javaslata és az EU-tagállamok képviselőinek – PHARE Management Committee – ajánlása alapján.
Egymillió eurós program
Anélkül, hogy a sokak számára még ma is bonyolultnak tűnő PHARE-eljárást részletezném, néhány fontos feltételről szót kell ejteni. A hazai PHARE-program több mint tízéves története két szakaszra osztható. 1997-ig a programok a fogadó állam által megnevezett igényeket elégítették ki. A fő követelmény az volt, hogy a javasolt projekt és a kormányprogram között összhang legyen. De már ekkor is egyre nagyobb teret kaptak az EU-integrációt szolgáló projektek. 1998-tól kezdődően a PHARE-program gyakorlatilag kizárólag az ország uniós csatlakozását közvetlenül szolgáló projekteket támogat.
A nagyszámú program részeként jelenleg a PHARE három úgynevezett romaprogramot támogat. Időrendben az első a HU 990401 számú PHARE-program, amely a Halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedése címet viseli. Miként a program számából kitetszik, ez a projekt az 1999. évi nemzeti PHARE-program része. A pénzügyi megállapodást, amelynek alapján a program megvalósítása megkezdődhetett, 1999. december 22-én szignáltuk az unió képviselőjével. A program teljes költségvetése 9,6 millió euró. Ebből az EU ötmillió eurót biztosít. A közelmúltban javaslatunkra az Európai Bizottság további 1,64 millió euró támogatást ítélt a programok támogatására, amelyhez a magyar fél további 0,8 millió euróval járul hozzá.
A program három összetevőből áll, amelyek célkitűzése megegyezik az Oktatási Minisztérium romák helyzetét javító középtávú intézkedéscsomagjában vállalt feladatainak megvalósításával. Az egyik feladat a kollégiumi férőhelyek növelését szolgálja, míg a másik a roma fiatalok szakképzettséghez jutásának és foglalkoztatásának elősegítését szolgálja. Ózdon és Szolnokon két középiskolai roma tehetséggondozó kollégium felújítását támogatjuk. Összesen egymillió eurós programról van szó, amelyből kilencszázezer eurót a PHARE és százezer eurót a kormány biztosít. A beruházás eredményeként Szolnokon nyolcvan, Ózdon 120 diákot befogadó intézmény jön létre, a képzésben pedig speciális tehetséggondozó programokat használnak fel a pedagógusok.
Mindannyiunk előtt közismert gond, hogy az iskolarendszerből magas arányban morzsolódnak le roma fiatalok. Az ő, illetve a már fiatal felnőttek szakképzettséghez jutását és foglalkoztatását szolgálja a program többi komponense.
Ez a program további két alprojektre bomlik; az egyik az iskolai rendszerű speciális felzárkóztató és szakképesítő programokat tartalmazza, a másik az iskolarendszeren kívüli képzések képzési-foglalkoztatási programok kidolgozását, továbbfejlesztését és megvalósítását szolgálja.
Az iskolarendszerű speciális képzés pályázati kiírásában a felzárkóztatás a pályaorientáció, illetve a szociálpedagógia eszközeit felhasználva komplex programokra, valamint a célcsoport iskolarendszerű képzésére adott lehetőséget. A pályázatok összeállításánál kiemelt figyelmet kellett kapnia az úgynevezett peremcsoportok helyzetének elemzésére.
Az iskolarendszeren kívüli képzésre olyan pályázatokat kellett benyújtani, amelyek alkalmasak a fokozott támogatást igénylő roma fiatalok foglalkoztathatóságának, önfoglalkoztatóvá, vállalkozóvá válásának, valamint a munkaerő-piaci és társadalmi integrációjának elősegítésére. E program részeként az említetteken kívül 14 iskolabusz beszerzésére is lehetőség nyílik, ami a kis- és szórványtelepülések tanulói számára alapvető fontosságú, hiszen őket szállítják otthonaikból a képzés helyére.
A diszkrimináció ellen
Az 1999. évi programról végezetül meg kell említenem, hogy az unió elvárásai és hazánk törekvései szerencsésen találkoztak benne. Emlékeztetek rá, hogy – szintén 1999-ben – kormányhatározatot hoztunk A cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítása címmel, ami illeszkedik az Európai Unió bizottsága két évvel korábbi országtanulmányával, amely prioritásként jelölte meg a hazai roma népesség életkörülményeinek javítását.
Az újdonság erejével hathat a 2000. évi nemzeti PHARE-program részeként született roma társadalmi integrációs projekt. E nemzeti program pénzügyi szerződését 2000 szeptemberében írtuk alá. A roma program végleges költségkerete 3,35 millió euró, ebből 2,5 millió a PHARE-támogatás, míg a költségvetési hozzájárulás 850 ezer eurót tesz ki.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal kezelésében lévő program három megvalósítandó tevékenységből áll. Az első és legnagyobb a maga kétmillió eurós költségkeretével a jóléti innovációs projekt, amelynek célja az észak-magyarországi (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye), az észak-alföldi (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) a dél-alföldi (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye) és a Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy és Tolna megye) régióiból pályázat útján kiválasztott három mikrotérségben fellelhető telepek, telepszerű lakókörnyezetek modellértékű komplex fejlesztésének megvalósítása a szükségletek és az igények összhangjában. Ebbe belefér infrastrukturális beruházások támogatása, közegészségügyi szolgáltatások bővítése vagy cigány kisebbségi önkormányzatok és más szervezetek közötti kommunikáció fejlesztése. Pályázni itt olyan konzorciumoknak lehet, amelyek a fentebb felsorolt négy régióból érkeznek és a roma, illetve a nem roma lakosság együttműködését testesítik meg. A roma lakosság képviseletének részvétele nélkül nem lehet pályázatot benyújtani, tehát csak a helyi roma közösségek támogatását élvező elképzelések valósulhatnak meg.
A diszkriminációellenes projekt két részből áll: intézményfejlesztésből és diszkriminációellenes képzésből. A teljes költségkeret itt 550 ezer euró, amiből az intézményfejlesztésre 250 ezer, a képzésre 350 ezer euró jut. Elsősorban jogvédő irodák és más intézmények, szervezetek kaphatnak támogatást irodaberendezések, technikai eszközök beszerzéséhez az igényeik szerinti képzések indításához, nemzetközi kapcsolatok kiépítéséhez. Támogatásban részesülhet mintegy húsz, már működő, illetve öt újonnan létesülő iroda.
A projekt képzési alprogramja a hátrányos megkülönböztetés és az előítéletek kialakulásának megelőzését kívánja szolgálni. Modellértékű képzést tervezünk, a foglalkoztatás a szociális, a lakáspolitika, valamint közigazgatási, közbiztonsági területeken. A kitűzött célból fakadóan logikus, hogy a képzésen közösen vesznek részt a roma kisebbség tagjai és és a velük munkakapcsolatban lévő nem roma származásúak.
Ugyanekkora összegű támogatást kap az információszolgáltatási projekt. A cél itt az, hogy a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalon belül központi információs adatbázis jöjjön létre, amelyhez hét roma közösségi ház közvetlenül kapcsolódhat. Ennek révén bármely érdeklődő állampolgár folyamatos és naprakész tájékoztatáshoz jut; a cigány kisebbségi önkormányzatok, roma szervezetek, másfelől a kormányzati és társadalmi szervezetek között folyamatos és kölcsönös információáramlás alakulhat ki.
A PHARE 2000 további támogatásaként valósítjuk meg a Többszörösen hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztathatóságának és hosszú távú foglalkoztatásának előmozdítását című projektet. Költségvetése négymillió euró PHARE- és ugyanennyi kormányzati támogatást tartalmaz a dél-alföldi, az észak-alföldi és északkelet-magyarországi régióra. A program kiemelt figyelmet fordít a hátrányos helyzetű fiatalok munkapiaci és szociális integrációjára, roma fiatalok ugyanezen célú támogatására, valamint a csökkent képességűek képzésére, foglalkoztatására, a munkapiacra való visszajutásukra.
Csökkenő szociális távolság
Nem a kérkedés mondatja velem, hogy az idei esztendő abból a szempontból ígérkezik mérföldkőnek a hazai PHARE-történetben, hogy valóban rendkívül korán, már június végén sikerült aláírni az idei PHARE nemzeti program pénzügyi megállapodását. A közvélemény már megtudhatta, hogy a megállapodás értelmében hazánk 89,8 millió euró támogatáshoz jut. A PHARE szabályai szerint az idei nemzeti programban elfogadott projektek végrehajtására 2003 júliusáig kell a nyertesekkel a szerződéseket megkötni, és további egy év áll rendelkezésre a projektek fizikai megvalósítására. A nemzeti program külön érdekessége, hogy a HU 0101-01 számú, a Roma kisebbség szociális integrációja című projekt ötmillió eurós támogatásban részesül. A projekt célja a kisebbségi és a többségi lakossági csoportok közötti szociális távolság csökkentése, a hátrányos helyzetű roma fiatalok általános, középiskolai és felsőoktatási részvételének növelése, illetve foglalkoztatásuk javítása. Reményem szerint a fenti néhány sor jól szemlélteti, hogy egy időnként túlpolitizált, de a valóságban sok türelmet és eltökéltséget igénylő kérdésben hazánk és az EU együttműködése azonos elveken nyugszik, és az elmúlt években a retorika helyett a tettekre alapozta hétköznapjait.
A szerző a PHARE-támogatásokat koordináló tárca nélküli miniszter
origo.hu
Brüsszel meg akarja menteni Magyar Pétert a lopási botrányában
