A tét: vert sereg romjaiként, vagy egyenrangú félként

Többször szerepelt az utóbbi napokban a híradásokban Bicske neve. Mint a város képviselője, csak örülhetnék ennek, ha a sajtó a város gyarapodásának hírét emlegethetné. Azonban másról van szó. Önkormányzati programadó fórumunkon ugyanis vendégünk volt Orbán Viktor, s az ő szavaira lecsapott a balmédia. Azt is mondhatjuk, hogy a polgári oldal választási kampánya vidéken, Bicskén a sajtó össztüzével indult. Épp csak a lényegről nem esik szó. Arról, hogy melyek is azok a feltételek, amelyeket Orbán Viktor kitűzne tárgyalási célul és miért. Volt miniszterelnökünk a Széchenyi-terv töretlen folytatását, a termőföldhöz jutás és a béremelések kérdését említette. Vajon ezeket az igényeinket lehet-e egyszerűen a politikai tőke gyarapítására tett kísérletnek nevezni, sőt értelmes ember mondhatja-e ezekre azt, hogy Orbán Viktor pártérdeknek rendeli alá az ország sorsát?
Az a tény, hogy az alkotmány nem teszi lehetővé a kormánynak, hogy az ország felségjogait (szuverenitását) érintő kérdésekben jogokat adjon fel, szükségessé teszi az alkotmánymódosítást még a csatlakozási szerződés aláírása előtt. Egy ilyen módosításhoz kétharmados parlamenti elfogadásra van szükség. Tehát akár ténylegesen is fel lehetne használni ezt a helyzetet a kormány zsarolására. Igaz lenne ez a vád akkor, ha Orbán Viktor olyan követeléssel lépett volna elő, hogy például állítsa le a hatalom a politikai megtorlást az ellenzékkel szemben. Ez tényleg zsarolás lenne, bár amilyen gőggel és erőszakkal a jelenlegi hatalom eddig ránk vetette magát, az érthetővé tenne ilyen fellépést is. Mondom, érthetővé tenné, de hibássá. Mert igaza van Valki Lászlónak, amikor azt mondja, hogy aktuálpolitikai feltételeket nem szabad támasztani csatlakozásunk ügyében. Szerinte ugyanis az Orbán Viktor említette feltételek nem függnek össze az EU-csatlakozással. És itt van gondolatmenetének a hibája. Mert a kérdés lényege épp az, hogy hogyan jutunk be az Európai Unióba. Hiszen miről szólnak Orbán Viktor feltételei? Arról, hogy a magyar közép- és kisvállalkozások versenyképesek lehessenek a tág Európában, s erre készítse fel őket továbbra is a Széchenyi-terv. Arra, hogy a magyar gazdatársadalom meg tudjon élni a földből, s ezért az ne kerülhessen spekulánsok kezére. Arról, hogy a csatlakozás alatt maradjanak itthon is szakembereink, s ne szippantsák el őket a miénkhez képest igen vonzó európai bérek. Ezek pedig nem egy párt, hanem az egész magyar társadalom hosszú távú érdekei.
Hogy a feltételeket megszabjuk vagy megteremtjük-e, az elsősorban a kormányon lévőktől függ. S örülök, ha ehhez egyeztető fórum alakul. Mert tényleg nemzeti érdek a megállapodás. De ne vert sereg romjaiként kerüljünk a schengeni falakon belülre, hanem ahogy Csengey Dénes követelte: mindahányan.
A szerző országgyűlési képviselő (MDF)