A magát szociálisan érzékenynek hirdető, valójában a nagytőkét kiszolgáló kormány előterjesztését – a pesszimista várakozásoknak megfelelően – az Országgyűlés kormánytöbbsége a megismételt szavazás során elfogadta. Az úgynevezett kórháztörvényt, amely arról szól, hogy profitorientált cégek vásárolhassanak és működtethessenek egészségügyi intézményeket. Tette ezt a jelenlegi hatalom annak ellenére, hogy folyamatosan fennen hangoztatja az egyeztetést a társadalmi, kamarai, szakszervezeti szervekkel. Csak éppen tökéletesen figyelmen kívül hagyja a véleményüket.
A Magyar Orvosi Kamara országos küldöttgyűlésén elutasította a törvényt, és kérte Medgyessy Pétert annak visszavonására. Sőt, az előzetes tárgyalások során túl engedékenynek tartott Kupcsulik Péter elnök és a kamarai vezetés is súlyos presztízsveszteséget szenvedett el. Az Egészségügyi és Szociális Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szintén elutasította a tervezetet, és kilátásba helyezte a törvény elfogadása esetén, hogy ügydöntő népszavazást fog kezdeményezni.
Mindezek ellenére, a Mádl Ferenc köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött törvényt a megnevezett alkotmányos aggályok dacára az MSZP–SZDSZ- többség ismét keresztülvitte, kinyilvánítva ezzel saját és a mögöttük álló gazdasági érdekcsoportok akaratát. Bizonyítván a hatalmi arrogancia mélységeit. Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben az egészségügyben óriási pénzek mozognak, évente akár több száz milliárd forint. Ez az igazi oka, hogy profitorientált cégek egyáltalán beszállnak egy ilyen üzletbe. El lehet képzelni, hogy ha a gyógyszergyárak, gyógyászati segédeszközöket, orvosi műszereket gyártó cégek részesedést szerezhetnek egészségügyi intézményekben, annak milyen kihatásai lesznek.
A befektető oda teszi a pénzét, ahol reményt lát arra, hogy azt haszonnal vissza is kapja. Tehát ez azzal a veszéllyel is járhat, hogy egyes ráfizetéses egységek még rosszabb anyagi helyzetbe kerülhetnek, sőt meg is szűnhetnek. A nyereségérdekeltség nem feltétlenül jelent minőségjavulást, sokkal inkább teljesítménynövelést, a munkaerő végsőkig való kihasználását, a költségek lefaragását. Teljesen egyértelmű, a jelenleginél sokkal jobban ketté fog szakadni az egészségügyi ellátás: szegényekre és gazdagokra szabott ellátásra. Aki ennek az ellenkezőjéről próbálja meggyőzni az embereket, az félrevezeti őket.
Az is külön elemzést igényel, vajon az ország lakosságának többsége miért van ilyen katasztrofális egészségi állapotban. Egyrészt a múlt rendszer egyes, amnéziában szenvedők szerint a „gondoskodó” állam jóvoltából, ahol a munkahelyeken eltöltött idő után jött a második, harmadik műszak, a háztáji, mert a fizetés semmire nem volt elég. Nem árt emlékezni, sokan ebbe a 14–16 órás robotba rokkantak bele! Újabb rúgást jelentett az egészségügynek a Horn-kormány működése alatti megszorítóintézkedések bevezetése, tízezer kórházi ágy megszüntetése. Az újabb, talán végső rúgást ismét a szocialista-liberális kormány mérte az egészségügyre.
És most elmondják, milyen jó is lesz ez nekünk. Aztán majd megint csak széttárják a kezüket, hogy sajnos, ismét tévedtünk. Csehák Judit egészségügyi miniszter azt nyilatkozta, „majd az idő bizonyítja a törvény hasznát és időtállóságát”.
Azt, hogy a törvény hasznát kik fogják élvezni, sejtjük. De hogy a kárát az egész ország fogja ismét viselni, azt viszont tudjuk.
Koczka Sándor, Gyöngyös
origo.hu
Menet közben lángolt fel a rakomány, majdnem tragédia lett belőle
