Csípős a paprika – és mérgező is

Kanadai professzor barátom tizenöt-húsz évvel ezelőtt, amikor a magyarországi kutatások – többek között a gombatoxinok – kutatása tárgyában nálunk járt, azt kérdezte tőlem: „Mi lehet az oka annak, hogy nálatok ilyen magas a daganatos megbetegedések okozta halálozás aránya? Hiszen azt látom, hogy kutatási eredményeitek a világ élvonalában vagy azt megelőzően vannak, eközben a gyakorlati eredmények nem látszanak.”
Akkor még – nem hivatalosan – azt mondtam: tudod, nálunk a higiénés ellenőrzések eredményét, a határozatot egy-egy üzemre, vállalatra, termékre vonatkozóan a kommunista párttitkárok felülbírálhatják, így az elmélet elmélet marad, a gyakorlat pedig folytatódik. Ma, amikor már nincsenek hatalmon a párttitkárok, elvileg az élelmezés-egészségügyi és más szolgálatok, intézmények a tudományos eredmények és jogi szabályok alapján végzik a lakosság egészségének védelmében ellenőrző tevékenységüket. De vajon végzik-e azokat és milyen következetességgel? Van-e befolyása ma a politikának ezekre a folyamatokra?
Ha ellenőrző szakember lennék, azt próbálnám kideríteni, milyen szerepet játszott ebben a folyamatban a magyar közállapotokat jellemző korrupció, a csapongó vezetés. Megkérdezném az egészségügyi minisztertől, mikor ellenőrizték az utolsó öt évben az érintett malmokat, raktárakat és milyen eredményeket találtak, s még a jegyzőkönyvekre is rátekintenék. Azt kérdezném, hogy hatékonyabb lesz-e az ellenőrzés, ha az ÁNTSZ-laborokat majd privatizálják és miért? Akkor talán majd időben kimutatják az aflatoxint (a gombamérget)?
A miniszterelnöktől azt kérdezném, hogy miért nem azt vizsgálja meg, hogy a földművelésügyön belül működő élelmiszer-ellenőrzés hatástalanságának mi volt az oka. A felindulásból végzett átszervezések nem biztos, hogy a célt szolgálják, ez inkább csak tüneti kezelés, az ellenőrzést nem távolítani, hanem közelíteni kell a termék előállításának folyamatához, akkor lesz esély arra, hogy a mérgező alapanyag ne kerüljön be az országba, és arra is, hogy a paprikaüzemek, malmok paprikát, s ne aflatoxint őröljenek. Meg kellene azt is vizsgálni, hogy az aflatoxint termelő gombák vagy mutánsaik időközben nem telepedtek-e meg a hazai malmok, raktárak falán.
Érdekes lenne felkutatni néhány háztartásban meglévő régi készleteket és átvizsgálni, akkor fény derülhet arra, hogy mióta fogyasztunk rákkeltő paprikát. Nem lehetetlen, hogy a szállítmányokról az ellenőrző szerveknek erről nem is volt tudomásuk.
A magyar borhamisításnak közvetlen kimutatható egészségkárosító hatása nem volt, a paprika aflatoxinszennyezettségének lehet, hogy nem lesznek akut mérgezést okozó esetei, de hosszú távon annyi bizonyosnak látszik, nem segíti elő a rákbetegségek elleni küzdelmet. Így kedves professzor barátomnak csak azt üzenhetem, hogy a magyarországi halálozási mutatók javulására valószínűleg még várni kell.

A szerző mezőgazdaság-tudományi, munka-egészségügyi doktor