Nem egyedi eset, ami a rendszerváltozás évében Kispesten történt. Néhány fiatal hívő pedagógus, célul tűzve a keresztyén nevelést – amelynek köszönhetően a gyermek szellemileg-lelkileg „védett burokban” növekedhet –, alapítványi iskolát létesített. Az első tanévben egyetlen osztály indult egy kicsiny teremben. Három év múlva találták meg mostani helyüket, a Kisviola utcai volt bölcsődét, amit azóta is bérleti díj nélkül használhatnak az önkormányzat jóvoltából. Ugyancsak 1993-ban átvette a gyarapodó, de családiasnak megmaradó iskola fenntartói jogait a Kispest–Rózsa Téri Református Gyülekezet.
Legutóbb egy százmillió forintos beruházáson estek túl. Segített az egyházi zsinat, az egyházkerület, de zsebébe nyúlt az önkormányzat is, néhány minisztérium, igaz, főleg az előző kormányzati ciklusban. Ám mindez nem bizonyult elegendőnek – amint azt a Karácsony Sándor Rózsa Téri Református Általános Iskola és Óvoda igazgatója, Nagy Gábor kifejti. A jelenleg hatosztályos iskola – amely hivatalos szakmai felmérések szerint a XIX. kerület egyik legeredményesebb közoktatási intézménye – évi öt-hat milliós részletben törleszti a hitelt. Ezért rendszeresen el kell halasztani bizonyos fejlesztéseket, elvenni a saját tartalékból, sőt a működéstől. Ebben az egyházi iskolában gyakran elmaradnak az éves bérfejlesztések.
Reális esély a bezárás
Nagy Gábor megemlíti, hogy a jelenlegi kormányciklusban vajmi kevés állami pályázati pénzhez jutottak hozzá. Csak mindezek ismeretében érthető, mit jelentene a normatívák megkurtítása a jövő évtől – hozzávéve az inflációt is. Az igazgató szerint a bezárás sok helyütt reális veszéllyé válna. Ugyanis el kell – el kellene – végeznie minden iskolának bizonyos törvény által előírt fejlesztéseket. Drága „alapeszközök”, orvosi szoba, csoportbontást lehetővé tevő helyiségek… 2008-ig szól az oktatási tárca haladéka. Az étkeztetéssel, ingyenes tankönyvellátással és a bejáró diákok utáni támogatások megvonásával Nagy Gábor szerint kétszeresen sújtanák az egyházi iskolák tanulóit és azok szüleit, hiszen ezen intézményekben magas a nagycsaládosok száma. A Karácsony Sándor-iskolában a gyermekek több mint fele ilyen környezetből jött. Egy konkrét példa: ha így valósul meg a költségvetés, három keresztyén iskolás gyermek után a szülőknek 15–18 ezer forintot kellene fizetniük a napközbeni étkeztetésért…
Budán, a városmajori templom szomszédságában áll a katolikus Pannonia Sacra Általános Iskola. A százéves épületen hámlik a vakolat, töredezett a tetőpala. Egyébként ez a – ma már tizenhárom osztályos – nyolc évfolyamos iskola sem egyháziként kezdte 1991-ben. Szülői nyomásra az önkormányzat indította útjára mint vallásos nevelést adó intézményt. Mivel azonban a „világnézetileg nem semleges” iskolákat egy későbbi rendelkezés szerint át kellett adni az egyházaknak, 1997-ben a Pannonia Sacra az esztergom–budapesti főegyházmegyéhez került. Gere György igazgató nem tagadja: anyagi szempontból nehezebb lett azóta. Az épület felújítására jelenleg nincs pénz. Az egyházaknak ugyanis nincsenek menet közben átcsoportosítható forrásaik, hiszen nem kapták vissza az egykor államosított működő tőkéjüket.
A fizetések is veszélyben
Gere György szomorú tapasztalata, hogy még rövid távon is nehéz tervezni az ilyen iskolákban amiatt, hogy az egyházi fenntartású intézmények közoktatási kiegészítő támogatását évről évre a parlament által megszavazott költségvetési törvény határozza meg. A támogatás mértéke utóbb növekedett, a 2005-ös törvényjavaslat viszont drasztikus csökkenést mutat. Annak ellenére, hogy a XII. kerületi önkormányzat támogatást nyújt ennek a katolikus iskolának, az igazgató aggasztónak tartja a kormány szándékait. Ideérti azt is, hogy az egyházi intézmények pedagógusai nem rendelkeznének többé a közalkalmazottakéhoz hasonló jogállással. Attól fél, nem tudnak fizetést adni a dolgozóknak.
A Magyar Katolikus Egyház szeged-csanádi egyházmegyéjében – amely Csongrád és Békés megyét, továbbá Jász-Nagykun-Szolnok déli részét foglalja magába – tizenkilenc katolikus óvoda, általános iskola és középfokú oktatási intézmény működik (ebből három áll szerzetesrendek kezelésében). Gyulay Endre, az egyházmegye püspöke elmondta, pontos számításokat még nem végeztek, de csak a hatszázalékos közalkalmazotti béremelés saját forrásból történő finanszírozása 61 millió forintos veszteséget okozna az egyházmegye által fenntartott oktatási és szociális intézményekben.
Kérdésünkre, hogy honnan tudnak majd elvonni, ha a normatív finanszírozás az egyházi iskolákban jelentősen csökken, a püspök azt válaszolta: nem tudnak hol spórolni, hiszen fűteniük, világítaniuk kell, a gyermekeknek muszáj enni adniuk, a rászorulóknak szociális segélyt nyújtani, így legfeljebb a tanárok fizetését lehet csökkenteni. Ez pedig oda vezethet, hogy az alacsonyabb bérezés miatt a pedagógusok egy része elhagyja az egyházi iskolákat.
Csongrád megyében a Magyarországi Református Egyház egy gimnáziumot, három általános iskolát és három óvodát működtet. Kotormán István, a makói Szikszai György Református Általános Iskola igazgatója állítja, a jelenlegi tervekben szereplő elvonások elfogadhatatlanok. Mint mondja, szó sincs arról, hogy az egyházi iskolák pluszadományt, azaz magasabb normatív támogatást kapnának, mint más intézmények, hiszen az állami és önkormányzati iskolák sem jönnek ki az alapnormatívájukból, ezt más forrásból pótolják nekik, s az egyháziak normatíváját is csak az egy főre jutó átlagfinanszírozás erejéig egészíti ki az állam. Az igazgató megérti, hogy a nehezebb gazdasági helyzetben mindenkinek ki kell vennie a részét a terhekből, de például az ő iskolájukban az eddigi bevételeik is éppen csak fedezik a bér- és rezsiköltségeket. 2000-ben az alapnormatíva még elég volt a bérre és a járulékokra, de ma már a kiegészítő normatíva nélkül ez nem biztosítható. Az igazgató bízik abban, hogy az egyeztetések sikerrel járnak, a politikusok átérzik majd az egyházi iskolák helyzetét, és nem valósulnak meg a jelenlegi tervek, ez ugyanis beláthatatlan következménnyel járna a makói iskolára nézve – tette hozzá.
A Tiszántúli Református Egyházkerület hét iskolát tart fenn, és negyven fölött gyakorol szakmai felügyeletet. A tervezett megszorítások legkeményebben a művészeti intézményeket érintik, jelentősen sújtják az általános iskolákat, a középiskoláknál viszont kevesebb gondot okoznak, mert ott néhány normatíva emelésével is számolni lehet – tudtuk meg Horkay Györgytől, az egyházkerület tanügyi hivatalának vezetőjétől.
A háromszáz gyermek által látogatott biharkeresztesi művészeti iskolát az a veszély fenyegeti, hogy bezárják, ugyanis az őket megillető támogatás igen drasztikusan, 56 százalékkal csökken jövőre. A kormány tervei szerint ennél az oktatási formánál ugyanis 2005-ben teljes egészében megszűnik a kiegészítő normatív támogatás. A zenét és táncot oktató intézménynek ez azt jelenti, hogy sem hangszerekre, sem kottákra nem lesz pénz, így ha nem sikerül valahonnan többletforrást szerezniük, ellehetetlenül a működésük.
Nyugtalanító a helyi egyházközség fenntartásában működő kunmadarasi általános iskola helyzete is. A három éve megnyitott és jelenleg több mint száz főt oktató intézmény esetében az összes állami normatíva 13 százalékának kiesésével kénytelenek számolni, ami ha az inflációt is hozzászámoljuk, megközelítheti, sőt meg is haladhatja a húsz százalékot. A környékről több mint húsz kisdiák jár be, így őket a bejárónormatíva megszüntetése különösen súlyosan érinti.
A kollégiummal is rendelkező nagyecsedi gimnázium esetében azzal számolnak, hogy inflációval együtt a teljes állami normatíva hét-nyolc százalékkal lesz kevesebb, mint az idén, s ez még akkor is jelentős érvágás, ha a kollégiumi támogatás némiképp emelkedik. Azt viszont nem tudják, hogy a jelenlegi, fejenként és évenként járó, 133 ezer forint körül mozgó kiegészítő normatíva több mint húszezer forintos csökkenését hogyan gazdálkodják ki.
A római katolikus egyház debrecen– nyíregyházi egyházmegyéje kétezer gyermek oktatásáról gondoskodik. Fodor András püspöki helynök szerint a tervezett intézkedésekben a pénzmegvonás mellett az a legbosszantóbb, hogy az általuk nevelt gyermekek teljesen hátrányos megkülönböztetésben részesülnek az önkormányzati oktatásban részt vevőkkel szemben, és ennek rossz hatása van az iskolák tevékenységére. A helynök úgy látja: a legnagyobb hátrányt azok az intézmények kénytelenek elszenvedni, ahol közép- és alsó fokú oktatás egyaránt folyik. Ilyen például a debreceni Szent József Gimnázium, ahová 145 gimnazista és 71 általános iskolás jár, közülük 97 kollégista. Tudomása szerint ugyanis nemcsak attól kell tartani, hogy a kiegészítő támogatások drasztikusan csökkennek, de bizonytalan a pedagógusok továbbképzésére fordítható összeg, az amúgy is igen szűkre szabott kulturális költségvetés, az általános iskolás korúak napközis foglalkoztatása és a nyelvi előkészítő finanszírozása is. A negyedévente harmincmillió forintnyi állami normatív támogatásból gazdálkodó intézménynél a legrosszabb esetben 6,6 millió forint eshet ki, ami súlyosan veszélyeztetheti az oktatás biztonságát.
Azonos bánásmódot kérve
A pécsi ciszterci gimnáziumban azt mondják, ha ezt a pénzt elveszítik jövőre, akkor a fizetéseken kívül még maximum krétára futja majd. Nem értik, miért különböztetik meg az egyházi iskolákba járó gyerekeket azoktól a diákoktól, akik állami intézményekben tanulnak. Az ország minden tájáról jönnek a gyerekek a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába tanulni, jelenleg több mint 750 diákja van az intézménynek. Az iskola jövőre 20 százalékkal kevesebb támogatást kapna, mint az önkormányzati oktatási intézmények – a kormány tervei szerint. Ez beláthatatlan következményekkel járna – mondják a gimnázium vezetői. Csak ugyanazt kérik, mint amit az állami iskolák kapnak, hiszen ugyanazt a feladatot látják el, ugyanúgy oktatnak, érettségiztetnek, mint mindenki más, az itt dolgozó tanároknak pedig semmiféle többletjuttatásuk nincs.
A hatosztályos katolikus gimnáziumban azt mondják, bár pontos számokat még nem ismernek, a tervezett elvonás azt jelentené, hogy a fejlesztésekre, az oktatás korszerűsítésére, beruházásokra már nemigen maradna pénz. Az iskolában utoljára a Horn-kormány alatt alakult ki hasonló helyzet, akkor létfenntartásért küzdött a gimnázium.
origo.hu
Pszichológus Magyar Péter volt barátnője interjújáról: tipikus bántalmazó kapcsolat
