Zengő: hálózsák és puskapor

Valóban elhihetünk mindent egy nevében is honvédelmi minisztériumnak? Akik azt állítják, hogy nem alkalmaznak titkos, félrevezető eszközöket a Zengő-ügyben? Tényleg el kell hinnünk mindent, amit a honvédelmi miniszter vagy a szóvivője mond? Talán már elfelejtettük, hogy tavaly áprilisban a Honvédelmi Minisztérium (HM) egyik munkatársa álnéven tett fel félrevezető híreket az Indymediára? Miért nyomul a HM állandóan a sajtóban, szinte belénk sulykolva, hogy a Zengő az egyetlen alkalmas helyszín?
A Zengő-bizottság összejött, de munkájáról nem sok hír volt a sajtóban az elmúlt fél év alatt. Látszólag semmi nem történt a Zengő-ügyben ezen idő alatt. A HM csak ült, várt, hogy majd a kormány – a bizottság véleménye alapján – dönt a fejük felett. De valóban így történt? Néhány hete olvashattunk a lapokban az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerével kapcsolatos titkos tárgyalásokról, amelyek állítólag komoly beruházást jelentenének Magyarország számára, sok munkahellyel. Felmerült, hogy esetleg az ehhez szükséges berendezéseket a Zengőre telepítenék. Lehet, hogy valójában nem is a NATO-követelmények miatt olyan fontos a HM számára a Zengő, hanem inkább a Bush-kormányzatnak kell a csillagháborús programhoz. Vagy pedig ez a hír is csak a közvélemény megdolgozásához kellett, hogy hozzászokjunk a gondolathoz: mégiscsak a Zengőre kell tenni a radarállomást. És ha esetleg oda tennék, netán a terroristáknak az lenne az első számú célpontja.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter azt nyilatkozta a minap, hogy „a közvéleménynek fel kell készülnie arra, hogy választani tudjon biztonságpolitikai és környezetvédelmi érdekek között”. „A két érdeket egyszerre, egy időben, egy helyen tökéletesen biztosítani nem lehet. Valamelyiknek a rovására dönthetünk majd csak.” Valóban így van? Lányi András szerint viszont a Zengő védelme az igazi honvédelem. Másrészt pedig valóban csak honvédelmi és természetvédelmi szempontok vannak? A beruházás többi vonatkozását miért nem vizsgálta a Zengő-bizottság? A turizmus- és egyéb társadalmi-gazdasági hatásokat a térségre vonatkozóan. Egy független szakértői vizsgálat szerint évi 2,5 milliárd forint gazdasági kár érné a Zengő térségét, ha megépülne a radarállomás. Ezt miért nem vette figyelembe, vagy miért nem vizsgálta a bizottság?
Juhász tehát kijelentette, hogy valamelyiknek a rovására dönthetünk majd csak. Az ehhez szükséges elszántsággal a kormány rendelkezik, és hamarosan meghozza a döntést. De valóban csak az egyik rovására lehet dönteni? Lehet, hogy ezt a döntést már meghozták, csak a közvéleményt akarják megdolgozni a bejelentés előtt.
A NATO-főtitkárhoz írt levelünkre válaszul Juhász kijelentette: „nem akarjuk ebbe bevonni a NATO-t”. Ez érdekes. Ugyanis állandóan a NATO-ra hivatkoznak. Azt sugallják, hogy a NATO csak a zengői helyszínt támogatná anyagilag. Méghogy nincs bevonva a NATO! Másrészt pedig, lehet, hogy ők (a HM) nem akarják ebbe bevonni a NATO-t, de azért valamennyire demokráciában élünk, és mi viszont szeretnénk, ha a NATO színt vallana e kérdésben. Vay Márton, a Védegylet munkatársa elmondta, hogy eddig egyedül a NATO-tól kaptunk írásos választ a leveleinkre. A többi furcsaságról (APEH-vizsgálatok a Civilek a Zengőért Mozgalom ügyvivői ellen; egy szociológust meg akart venni a HM; fehér autó többször követte a helyi főszervezőket; kirúgták az egyik természetvédő őrt, a másikat áthelyezték; az egyik Zengő-védő gimnázium igazgatóját elővették stb.) az Indymedia egyik korábbi cikkében már beszámolt.
A Zengő fáiba bevert betonvasak kapcsán az erdész, valamint a sajtó is azt sugallta, mintha a Zengő védői tették volna. Mi értelme lett volna egy ilyen tettnek a részükről? Azzal nem lehet megvédeni a Zengő fáit, ha hatalmas betonvasakkal megsebzik őket. Ha egy Earth First-féle akciót akart volna csinálni valaki, akkor elég lett volna néhány vasszeget beleverni a fákba – azt is úgy, hogy senki ne lássa. Ebben az esetben viszont messziről látszottak a betonvasak. Ráadásul, az ügy kipattanása előtt a Zengő-védők őrjárata felfedezte, hogy 23 fán gyanús, fehér, fluoreszkáló festékkel felfestett V alakú jelek vannak. Amikor egy erdésszel és egy újságíróval később felmentek a hegyre, hogy megvizsgálják a felfestéseket, akkor fedezték fel a betonvasakat a fákban. Magukkal vitték volna a sajtót és az erdészt a Zengő védői, ha valóban ők verték volna a betonvasakat a fákba? Ráadásul különös módon pont akkor lett ebből hír, amikor a Zengő-koalíció sajtótájékoztatót tartott a NATO-nak írt levélről. Lehet, hogy valakik ezzel az akcióval akarták elnyomni a NATO-levél hírét. Lehet, hogy tudatos provokációról van szó. Hogy az egész mögött a HM állt.
A környezetvédelmi minisztérium véleménye, amely szerint szintén provokációról lehet szó, miért csak egy eldugott MTI-hírben szerepel? Miért nem említi meg a sajtó? Miért nem érhető el a minisztérium honlapján? A Zengő fáinak megrongálása miatt a HM feljelentést tett az illetékes rendőrkapitányságnál ismeretlen tettes ellen. Éppen a HM tett feljelentést. De hiszen nekik pont jól jött a fák megrongálása. Nem gyanús ez a buzgóság?
Nem gyanús az egész akció túlságosan profi megszervezése? Fél tonna vasat nem lehet csak úgy hátizsákban felvinni a hegyre. A lyukak kifúrásához is aggregátor, a szállításhoz minimum terepjáró kellett. És azon elgondolkodott már valaki, hogy egy 12 mm vastag betonvas valóban a hatalmas bükk- és tölgyfák halálát okozza? Nem növi azt be nagyon könnyen egy ilyen fa. Vagy ha mégis a fa pusztulását okozná, az esetleg nem jönne-e jól a HM-nek. Mondván: Ha már úgyis elpusztulnak emiatt a fák, akkor már nyugodtan kivághatjuk őket, megépíthetjük a radarállomást. És a bánáti bazsarózsát, valamint a többi védett növényt, a védett élőhelyeket már elfelejtettük?
Február elején a pécsváradi Zengő-őrjárat tagjai a hóban elakadt katonai terepjáróval találkoztak, benne katonákkal. Azt tudták meg tőlük, hogy utolsó terepszemlére jöttek: a kormány a napokban dönt, és mindenképpen megépítik a radarállomást. Nemrég még tavaszra ígérték a döntést – vagy lehet, hogy az éghajlatváltozás miatt néhány nap múlva már itt a tavasz. A Magyar Hírlap szerint útépítés nélkül, helikopterekkel, a levegőből építenék meg a Zengőn a tervezett radart. Azt akarják elhitetni velünk, hogy így az építkezés környezetvédelmi kockázata minimálisra csökkenne. Komolyan gondolják, hogy egy helikopterről történő építkezés „környezetbarát” megoldás? A helikopterek okozta zajszennyezést egyaránt elszenvednék a védett területen élő állatok, a turisták, valamint a térség lakói. A hegy felett köröző helikopterek ezenfelül rengeteg üzemanyagot füstölnének el, komoly levegőszennyezést okozva. Ráadásul eddig azt hangoztatták, hogy ha más helyszínen épül meg a radarállomás, az sok milliárddal többe kerülne. Vajon ha helikopterrel építenék meg a Zengőn a lokátort, az hány milliárd forint többletköltséget jelentene? Azt pedig szinte biztosra vehetjük, hogy előbb-utóbb úgyis utat kell építeni a lokátorhoz, hiszen szerdán a miniszterek terepjáróval sem jutottak fel a hegy tetejére.
Tom Stoppard Rosencrantz és Guilderstern halott című drámájában/filmjében végig minden jel arra mutatott, hogy a két főszereplő a vesztébe rohan, de ők ezt nem ismerték fel. A Zengő esetében minden jel arra mutat, hogy a HM ránk akarja erőszakolni a zengői radart. Nem maradhatunk vakok, észre kell ezt vennünk és fellépni ellene. Oliver Cromwell azt mondta pár évszázada: Bízzál Istenben, és tartsd szárazon a puskaport. Mára ez így módosul: Ne bízz meg a HM-ben, és tartsd szárazon a hálózsákot.

A szerző környezetvédő, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa