Színes melléklet, országos napilapba fűzve. Baranya megyét mutatja be nyolc oldalon. „A megyei közgyűlés elnöke leginkább az együttműködésben hisz” – olvasható az elején, na ezt a kiadványt sem a pécsi püspökség szponzorálta. „Alapvető célunk, hogy szót értsünk azokkal, akik szeretnének velünk együttműködni” – idézi Kékes Ferenc a kádári bölcsességet: „nekünk olyan emberek kellenek, akikre szükségünk van”. A megyefőnök szerint „még soha nem volt olyan mélységű együttműködés Pécs és a megye között, mint manapság”, ami viszont szent igaz, ott a bizonyíték a következő három oldalon: Toller László, a megyeszékhely szintén MSZP-s polgármestere büszkélkedik azzal, hogy városának gazdasági helyzete stabil; szponzorált írások arról, hogy Pécs máris példaadó ökováros, az évenkénti filmünnep ajtót és ablakot (sic!) nyit Európára, az épített és szellemi örökség (!) jegyében az ősszel fénnyel festik be a 25 emeletes pécsi magasházat – az biztos, hogy ilyet még nem látott Európa!
Szóval megvalósulóban a földi Paradicsom a szocialista vezetésű városban és vármegyében, ez utóbbiról riportok sorakoznak a maradék oldalakon: gesztenyeszüret, káposztanap, borfakasztás csíptetős ponttyal, az idén is eljönnek szüretelni Pestről a diplomaták Villányba. Egy oldalnyi „anyag” Mohácsról és Villányról, ez utóbbi azért jó, mert tényleg vannak helyek Baranyában, ahol a dolgok előrefele haladtak az utóbbi másfél évtizedben.
Villány az előző, polgári kormányzás alatt nyerte el a városi rangot, ezzel is elismerve lakóinak teljesítményét. Hasonlóan a közeli Harkányhoz, amelyik szintén néhány éve város, bár azelőtt is hét országra szólt a híre. Még szerencse, mert ebbe az együttműködést hirdető kiadványba egy szó sem fért bele az ország egyik legismertebb fürdőhelyéről, ahol évente egymillió vendég fordul meg, s minden tíz, a megyében eltöltött idegenforgalmi vendégéjszakából hat esik Harkányra. Csupán a mostani szüreti fesztivál két napján negyvenezren látogattak el a településre, ahol színpompás, színvonalas kultúrprogramok zajlottak. Ennek azonban sem hír-, sem reklámértéke nincs. Akkor tudósít Harkányról a baloldali sajtó, ha valami „történik” ott, mint például pár napja, amikor a Népszabadság 3. oldalán (!) olvashatta az ország, hogy „tüntetés volt Harkányban”.
A lap szerint tucatnyi (helybéliek szerint féltucatnyi) demonstráló követelte a háromezer lakosú városban, hogy a polgármester mondjon le. A tüntetők többek közt az idegenforgalom hanyatlása miatt akarták Bédi polgármester fejét – ilyen alapon a megyei közgyűlés vagy a budapesti kormány fejét inkább követelhetnék –, az eset mögött azonban más rejlik. Harkánynak az utóbbi három évben tényleg megsokasodtak a gondjai. Nem a hibás gazdálkodás, netán az eddig mindenki által elismert várospolitika miatt, ennél szimplább az oka: a helynek és polgármesterének nincs jó híre az országban jelenleg regnáló baloldal köreiben.
A negyedik ciklusban polgármester Bédi István sosem titkolta polgári-konzervatív mivoltát, a 12 tagú városi képviselő-testületnek sincs baloldali tagja, miután a választók így döntöttek 2002 őszén. A városnak harmadik éve betart az MSZP-s vezetésű megye és a szintén szocialista Pécs, a politikai fővárosról nem beszélve. Ha emlékszünk még arra a korábbi ellenzéki vádra, amely szerint az Orbán-kormány „kiszárítja a baloldali településeket”, nos, itt egy konkrét ellenpélda. A négy éve még sikert sikerre halmozó Harkány tényleg pénzügyi gondokkal küzd, pedig a városon belül minden úgy történik, mint azelőtt. Még szerencse, hogy a világhírű gyógyvíz forrásai nem száradnak ki.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország megvédte magát!
