Szeretne mérget termelő kukoricát fogyasztani? Nem elég az e-számokkal ellátott adalékanyagok tömege, amit a hagyományos élelmiszerekkel megeszik? Semmi probléma, a génsebészet segít! Hogy mindez hogyan hat az egészségünkre? Ha nem vigyázunk, hamarosan megtudhatjuk.
A géntechnológia segítségével egyik élőlény szervezetébe egy másik élőlényből származó gént juttatnak be. A beavatkozás célja lehet például rovarölő mérget termelő kukorica előállítása, hogy ne kelljen permetezni. Az e technológiával létrehozott lények a genetikailag módosított szervezetek (GMO-k). Gyakran érvelnek azzal, hogy az ilyen növények termesztése megkönnyíti a gazda dolgát, kevesebb mérget juttat a környezetbe, a nagyobb terméseredményekkel megoldhatja az éhezés problémáját. A valóságban e kijelentések mindegyike vitatható.
Az eddigi kutatások szerint az élővilág változatosságát radikálisan csökkenti a technológia. Védett és veszélyeztetett fajok tűnhetnek el, ha például a már említett mérgező kukoricát vetik. Úgy tűnik, több és kockázatosabb mérget juttatunk általa a környezetbe, mint a konvencionális (intenzív) technológiákkal. A termelés nem lesz egyszerűbb és olcsóbb. A gazdák viszont kiszolgáltatottá válnak a génmódosított vetőmagokat és a hozzá való alapanyagokat gyártó biotechnológiai, vegyipari óriáscégekkel szemben. Hiszen szinte minden termelési alapanyagot egyetlen cégtől szereznek be, aki tetszés szerint alakíthatja az árakat. A gazda, ha elkezdte a GM-termékek termelését, utána többet nem termelhet génszennyezésmentes terméket, vagy legalábbis nemigen hiszik el neki, hogy az ő terménye nem génszennyezett. Ha a szomszéd táblán állítanak elő ilyen növényt, az is elég lehet, hogy a termékei eladhatatlanná váljanak. A kereskedőknek elég a gyanú is. Hosszabb távon az egész országot génszennyezettnek fogják tekinteni. Ez a biotermesztést ellehetetleníti, de a konvencionális termelés is elveszítheti piacait.
A génmódosított termékekkel végzett (néhány) állatkísérlet eredményei arra utalnak, hogy magasabb rendű élőlényekben kóros elváltozásokat eredményezhet az ilyen táplálék fogyasztása. Az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról szinte semmit nem tudunk. A téma egyik leginkább elismert tudósa, Pusztai Árpád szerint egy új GM-növény mindenre kiterjedő élelmiszer-biztonsági vizsgálata akár száz évet is igénybe vehetne. Ennek ellenére e növényeket már ma is nagy területen termesztik, elsősorban az amerikai kontinensen. Azt biztosan lehet állítani, hogy a fogyasztónak előnye nem származik a génmódosított élelmiszer fogyasztásából, mert ez a technológia nem finomabb vagy beltartalmilag értékesebb élelmiszerek előállítását célozza. Nekünk csak a kockázat marad. A jelek arra utalnak, hogy a haszon nem a fogyasztóknál és nem a termelőknél, hanem a biotechnológiai óriáscégeknél és a pénzügyi befektetőknél jelentkezik. Ennek érdekében semmitől sem riadnak vissza, a kutatások akadályozásától, a technológia kockázatait hangsúlyozó tudósok elhallgattatásától sem. Érdekképviseletnek használják az Amerikai Egyesült Államok kormányát, amely beperelte az Európai Uniót a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) annak érdekében, hogy Európa nyissa meg piacait a génmódosított termékek előtt. Ha egy ország engedélyezi a génmódosított növények termesztését, felhasználását az élelmiszerekben, azzal gyakorlatilag országos méretű emberkísérletet legalizál néhány cég profitja érdekében.
Hazánk az Európai Unió tagjaként nem (teljesen) önállóan határozza meg, hogy beengedi-e mezőgazdaságába és az élelmiszerüzletek polcaira a génmódosított növényeket és élelmiszereket. A termesztésre ideiglenes tilalom (moratórium) van érvényben nálunk. Ezt addig tarthatjuk fenn, amíg az egymás mellett termesztésről nem születik meg a jogszabály, illetve amíg a hazánkat érintő vizsgálatok be nem bizonyítják, hogy a GM-növények emberre, állatra, az ökológiai rendszerre nem jelentenek veszélyt. Fel kell készülni arra, hogy az Európai Bizottság (amerikai nyomásra) támadni fogja az egyes tagországokban a termesztési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket. Ha egy országnak fel kell oldania a tilalmat, már csak kétféle módon védekezhet a génszennyezés ellen. Az egyik lehetőség, ha a génmódosított, a hagyományos, valamint az ökológiai (bio-) termesztésből származó növények egymás mellett termesztését (koegzisztencia) szabályozó jogi rendelkezéseket olyan szigorúan határozza meg, hogy az technikailag zárja ki a GM-növények termesztését. A másik lehetőség, hogy a helyi önkormányzatok többsége GM-mentes övezetnek nyilvánítja magát, és saját területén megtiltja a génmódosított növények termesztését.
Magyarország olyan, az együtt-termesztést szabályozó törvény elfogadására készül, amely rendelkezéseivel reális veszéllyé teszi, hogy hazánkban a GM-növényeket szabadföldi termesztésbe vonják. A tervezetet a kormány már elfogadta, hamarosan az Országgyűlés elé kerül. Mivel a génmódosított növényekről és azok élettani, ökológiai hatásairól szinte semmit nem tudunk, megengedhetetlen kockázatot vállalunk, ha a szabadföldi termesztést hazánk engedélyezi. Ezért a termesztési tilalmat fenn kell tartanunk, illetve ki kell terjesztenünk minden olyan genetikailag módosított növényre, amelyről nem bizonyítható, hogy az ember és a haszonállatok egészségére, valamint a hazai élővilágra veszélytelen. A rendkívüli kockázatokra való tekintettel az Országgyűlésnek olyan szigorú törvényt kellene alkotnia a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről, amely kizárja, hogy a génmódosított növények elterjedjenek, illetve károkat okozzanak az országnak. Erről szakmai, társadalmi konszenzus szükséges. A parlament elé kerülő törvénytervezet ellen a biotermesztők, a tudományos élet több elismert képviselője, a hazai agrárszakma jelentős része tiltakozik. Ezt a tervezetet így nem szabad elfogadni, újat kell helyette alkotni minél előbb.
A fenti célokért az Élőlánc Magyarországért aláírásgyűjtésbe kezd. Itt és most dől el, hogy hazánk génszennyezetté válik vagy sem. Tőlünk is függ, hogy beleegyezünk-e, hogy rajtunk kísérletezzenek.
Kajner Péter
A szerző közgazdász,
az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja
origo.hu
Pilismarótnál az árvíz megbontotta a gátat, búvárok védik a települést
