A dübörgő gazdaság – és a valóság

Választás előtt áll az ország. A választóknak a saját és az ország sorsáról kell dönteniük. Felmerül a kérdés, hogy a helyes döntéshez milyen szempontokat kell figyelembe venniük. Az utolsó két négyéves ciklust két különböző kormány irányítása alatt éltük át. Az első ciklusban (1998–2002, Orbán-kormány) az ország még csak az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tíz ország egyike volt. Ha a csatlakozás a felkészültség alapján egyenként történt volna, a külföldi szakértők szerint Magyarországnak jó esélye lett volna az első helyre. De a csatlakozás csak a második ciklusban (2002–2006, Medgyessy–Gyurcsány-kormány), csoportosan következett be. A belépő országok között verseny alakult ki. A közös valuta – az euró – mielőbbi bevezetése és az Európai Uniótól várható igen jelentős támogatások minél korábbi és minél teljesebb igénybevétele minden belépő államnak elsőrendű érdeke. Ebben a versenyben Magyarország mára az utolsó vagy utolsó előtti helyre került. Az előző ciklus kormánya – az Orbán-kormány – az euró bevezetését 2007-re tervezte. A jelenlegi ciklus kormánya az euró bevezetését ismételt változtatás után 2010-re tervezte.
Az euró bevezetésének azonban szigorú feltételei vannak. Ilyen feltételek: az államháztartási hiány, a fizetésimérleg-hiány, az államadósság, az infláció alakulása. Az említett hiányok nagyságát az illető ország éves össztermékéhez (GDP) viszonyítják. Magyarország a felsorolt követelmények tekintetében – az infláció kivételével – rendkívül rosszul áll. Ennek következménye, hogy a velünk egyszerre belépő országok az euró bevezetésében sorra megelőznek bennünket. Az EU ismételten terveket kért a magyar kormánytól az előírt feltételek megteremtése érdekében. A kormány sajnos a maga által készített terveket (nem először) nem tartotta be. A tervektől való kedvezőtlen eltérések következménye lett, hogy a külföldi tekintélyes hitelminősítő intézetek Magyarországot hitelképesség tekintetében – az előző besoroláshoz képest – több ízben gyengébbnek minősítették.
A Gyurcsány-kormányt a fent említett hiányok rendkívüli hitelfelvételekre kényszerítették. Ezek a hitelek a leminősítések miatt egyre drágább (magasabb kamattal járó) és csaknem teljes egészében a lejárt adósságok és kamatok fedezetét szolgálják. A kormány tájékoztatása általában az ország jó gazdasági teljesítményéről szól. Az ország gazdasági teljesítménye ugyan meghaladta az egész EU teljesítményének átlagát, de a tíz új belépő között az utolsók között van. A külföldi és jelentős mértékben a hazai gazdasági szakértők szerint a 2010-es euróbevezetésre nem lehet számítani. A Gyurcsány-kormány hatékony gazdaságpolitika, reformok bevezetése, gazdaságfejlesztő adórendszer, a munkanélküliség csökkentése helyett a gazdaság robbanékony fejlődéséről beszél, miközben az államadósság kamata csak mintegy évi 900 milliárd forintot tesz ki. Jelenleg rendkívül súlyos bel- és árvízveszély fenyeget a megígért, de elmulasztott vízvédelmi munkák és berendezések (víztározók) hiányában. Jó lenne, ha a választásoknál, Magyarország jövőjének alakulása szempontjából, ezeket a rendkívül fontos tényeket a választópolgárok szem előtt tartanák.

Tóth László közgazdász,
Budapest