Kormányom vállalja a közigazgatási reform befejezését, az államigazgatási eljárások egyszerűsítését, a közigazgatási egyezség bevezetését. Továbbra is számítunk a közszolgálatban dolgozó szakemberek munkájára – részlet Medgyessy Péter Egyetértésben a nemzettel című programjából.
„Az állam ma túlzottan bürokratikus, sok helyen pazarló, a központi közigazgatás túlméretezett. A kormány lépéseket tesz ennek megváltoztatására. Csökkenti az állami túlköltekezést, és karcsúsítja a bürokráciát. Az esélyteremtő és hatékony államhoz takarékos igazgatás illik” – részlet a Lendületben az ország!, a Gyurcsány Ferenc vezette kormány programjából a szabad és igazságos Magyarországért (2004–2006).
Az államigazgatási reformot sem Medgyessy Péternek, sem Gyurcsány Ferencnek nem sikerült befejeznie, az államapparátus pedig nagyobbra duzzadt, mint valaha. Medgyessy ugyan mind az államigazgatási, mind a közszolgálati reform kidolgozására kísérletet tett, ám az előbbire a Belügyminisztérium keretein belül létrehozott „Idea-csoport” egy éven belül kifulladt, a közszolgálati reformból pedig a Vadász János vezette, és tavaly megszüntetett Közszolgálati Reform Hivatal lett, amely összesen 210 millió forintot emésztett fel az adófizetők pénzéből. A hivatal megszűnése ellenére Vadász a Miniszterelnöki Hivatal kötelékében marad a ciklus végéig, és ott eseti megbízásoknak tesz eleget. Ismeretes: Vadász a 2002-es választásokat megelőzően szakszervezeti vezetőként nyíltan az MSZP mellett foglalt állást.
Gyurcsány Ferenc kormánya tavaly ősszel ismerte be, hogy ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz semmi az ígéretekből, igaz azt ígérték, hogy majd „megcsinálják” a következőben, már ha újra bizalmat kapnak. Pótcselekvésként a két elképzelést összevonták, és átkeresztelték államreformnak, és bár nem vezették be, azt állították róla, hogy készen van. A kabinet szerint a koncepció Vadász és Sárközi Tamás jogászprofesszor munkáiból állt össze. Idén év elején, a törvénytervezet nyilvánosságra kerülésekor azonban kiderült: a javaslatnak egy alapelvgyűjtemény a központi része, amely tulajdonképp egy kívánságlista. Ez viszont gyakorlatilag megegyezik azokkal a szólamokkal, amelyekkel az MSZP a 2002-es választások előtt kampányolt, mint például, hogy a kormányzatnak a jogállam tiszteletben tartásával, törvényesen kell működnie. Jó, ha kerüli a bürokráciát, s a gyorsaságra, az egyszerűségre törekszik. Legyen újító kedvű, kezdeményező, átlátható, eredményes és szolgáltató jellegű. Azaz, a szocialisták ebben a kérdésben az ígéretek szintjén négy év kormányzást követően éppen ott tartanak, ahonnan indultak. Ráadásul a tervezetben az igazgatás többi részéről, az önkormányzatokról és a helyi apparátusokról szó sem esik, így azt államreformként semmiképpen nem lehet beállítani.
A valóság azonban más, ezen a téren sokkal rosszabb a helyzet. A szocialista– szabad demokrata kormány már kezdetektől mindent megtett az államapparátus felduzzasztásáért. Újra bevezették a címzetes államtitkári posztot, ezzel meg lehetett kerülni azt, hogy egy minisztériumnak csak egy közigazgatási államtitkára lehet, ugyanis a két pozíció juttatások szintjén gyakorlatilag megegyezett egymással. A Miniszterelnöki Hivatalból kádertemetőt csináltak, jelenleg tíz politikai államtitkár dolgozik a kancellárián. Feladataik részben átfedik egymást más tárcákéval, jó példa erre a Baja Ferenc által vezetett elektronikuskormányzat-központ, amely szinte a szocialista tükörképe az SZDSZ-es informatikai minisztériumnak.
Az állami vezetők száma az ígéretek ellenére a kormányzati ciklusban riasztó módon, körülbelül 50 százalékkal emelkedett. Az Orbán-kormány idején még 213-an voltak, 2005 elejére számuk elérte a 337-et. A növekmény még nagyobb, ha figyelembe vesszük azt, hogy állami vezetők közé nemcsak a kabinet tagjai tartoznak, hanem különböző a kormánytól független intézmények, mint például az Állami Számvevőszék vagy a Köztársasági Elnöki Hivatal vezető beosztottjai, az ő számuk pedig nem változott a két ciklusban. Ha ezeket a kabinettől független vezetőket nem vesszük figyelembe, akkor azt kapjuk, hogy a kormányzati vezetők száma a Gyurcsány-kormány idejére 201-re emelkedett, azaz több mint a duplája annak, mint az Orbán-kormány idején volt, hiszen akkor 94 fő tevékenykedett ilyen beosztásban.
A kormányzati vezetők számának növekedésével természetesen emelkedett a rájuk fordított összeg is. Tavaly 6,2 milliárd forintot költöttek rájuk az adófizetők pénzéből, míg az Orbán-kormány idején mindössze ennek a felét, 3,1 milliárdot. A miniszterek fizetése tavaly megközelítette az 1,2 millió forintot havonta (bár ezen még a különböző pótlékok módosíthatnak), az államtitkárok bére pedig 595 ezertől 910 ezer forintig terjedhet, képzettségüktől és tapasztalatuktól függően. A helyettes államtitkárok havi 700 ezer forintot vihetnek haza. Valamennyiüknek jár gépkocsi, amely hivatalos és magáncélra egyaránt igénybe vehető. A mindenkori minisztert egy felső kategóriájú és egy felső középkategóriájú kocsi illet meg sofőrrel. Az államtitkároknak felső középkategóriájú autó sofőrrel, a helyettes államtitkároknak ugyanez a kategória sofőr nélkül jár.
A kormányzati szerveknél csaknem 11 ezer autót használnak, ebből a Miniszterelnöki Hivatal 131-et birtokol. Ismeretes: tavaly félmilliárd forintért tizenhárom Audi A8-ast és tizennégy A6-ost vásárolt a Köztársasági Őrezred a legfőbb közjogi méltóságok számára és az úgynevezett delegációs autópark cseréjére.
origo.hu
Kémbotrány: a szakértő szerint az akciót az ukrán titkosszolgálat politikai megrendelésre hajtotta végre
