Egy hiteles személyiség

Végre egy hiteles személyiség! Eddig minden korábbi választást Budapest főpolgármesteri címéért Demszky Gábor nyert meg. Az első alkalommal ez még érthető volt a személye körül lebegő nimbusz miatt, mert kellő publicitással fel lehetett értékelni szerepét az egykori pártállami rendszer leváltásában, és ez jól kamatozott az önkormányzati választáson is. Második alkalommal az Antall-féle kamikaze kormányzat ellen fordult közhangulat segítette őt pozícióba. A következő két alkalommal viszont már a nemzeti oldal ügyetlensége döntő mértékben járult hozzá újabb győzelmeihez: nem tudtak olyan személyiséget találni, akit nem politikai ambíciói, más területen egykor elért sikerei, hanem az önkormányzati munkában szerzett érdemei tettek alkalmassá a pozícióra.
A III. kerület, Óbuda és Békásmegyer, nemcsak egyik legnagyobb, hanem egyik legösszetettebb területe is a fővárosnak. Rendkívül különböző érdekek összehangolására van szükség, hiszen egyaránt foglalkozni kell a panelekben és a luxusnegyedekben lakók problémáival, panaszaival, kívánságaival. Tarlós Istvánnak sikerült megoldani ezt a feladatot függetlensége megőrzésével anélkül, hogy elvtelen alkut kötött volna bármelyik párttal, és mindig képes volt megtalálni – sokszor egymásnak keményen ütköző érdekek esetén is – azt a megoldást, ami a kerület lakóinak javára vált. Budapestnek egyértelműen jót tenne, ha egy ilyen széles látókörű személyiség kerülne döntési pozícióba. Ez nem az egyik vagy másik politikai oldal érdeke, hanem az egész városé.
A kormányzó koalíció látszólag kényelmes helyzetben van, hiszen a fővárosban jelentős fölénnyel nyerte meg a parlamenti választásokat, és az eddigi tapasztalatok szerint az országos választások nyertese akár fokozni is tudja fölényét a fél évvel későbbi önkormányzati választásokon. A mostani helyzet viszont gyökeresen eltér minden korábbi választástól. Most fordult elő először, hogy a kormányzó párt vagy koalíció meg tudta tartani hatalmát az újabb választásokon, de most jó esély van arra, hogy a parlamenti választások győztese elbukjon az önkormányzati választásokon. A választási kampány alatt sikerült a szómágia eszközével elrejteni a növekvő válság jeleit, és megtéveszteni a lakosságot, de a propaganda és a valódi helyzet közötti szakadék már olyan nagyra nőtt, hogy azt nem lehetett tovább rejtegetni. Az adósságválság már elnyeléssel fenyegeti a nemzeti valutát, a forint piaci leértékelődése már most meghaladja a bokrosi időszakét, de ellentétben a Bokros-csomaggal, a kapkodva meghozott megszorítások, adóemelések nem érik el a kívánt hatást. A becsapott választói tömegek pedig hamarosan büntetni fognak.
Az MSZP–SZDSZ Demszky csapdájába került, és így kénytelenek egy régen hitelét vesztett személyt támogatni. A függetlenségét megőrző Tarlós határozott feltételeket szabott, hogy elfogadja a felajánlott támogatást. Itt most a hitelesség a döntő szempont, az önkormányzati választásokon nem az fog győzni, aki nagyobbakat tud ígérni (hazudni), hanem, akinek elhiszik a szavát. A piszkos kampány módszerei alighanem újra előkerülnek, az eszközeiben nem válogatós balliberális oldal majd mindent megtesz, hogy a nemzeti oldal jelöltjét lejárassa. De talán most eljön az az idő, amikor a hitelesség többet nyom a latban, mint a média által sulykolt szólamok, amikor az emberek nem az alapján szavaznak, amit úton-útfélen a szájukba rágnak, hanem amit saját szemükkel látnak, amit mindennapjaikban megélnek, -tapasztalnak.

egyetemi tanár