Az elnök válaszai a klímaváltozás kihívásaira

Amikor a klímaváltozásról van szó, az Egyesült Államoknak és Európának sokkal több közös érdeke van, mint azt néha gondolnánk. Közös célunk, hogy csökkentsük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Közös célunk, hogy újabb, tisztább technológiákat és alternatív, tisztábban elégő üzemanyagokat vezessünk be. Közös célunk, hogy biztosítsuk népeink számára a biztonságos és állandó energiaellátást különböző céljaik eléréséhez. És közös az a célunk is, hogy csökkentsük az emberi tevékenység hatását a globális klímarendszerre.
Ám Európa, illetve az Egyesült Államok más-más közegben éri el ezeket a klímacélokat. Gazdaságunk és népességünk növekedésének üteme különbözik egymástól, mások az erőforrásaink, és mások az energiaszükségleteink. Nincs csak egyetlen helyes út, amelyen el lehet érni a kibocsátáscsökkentést, és minden nemzet oly módon fogja elérni klímacéljait, amely összhangban van saját energiabiztonságával és gazdasági növekedésével. Ugyanakkor tudjuk növelni – és növelnünk is kell – együttműködésünket, hogy elérhessük e célokat.
A múlt héten az unió helyzetéről mondott beszédében Bush elnök fontos új tervet jelentett be, amely valódi előrelépés abban, hogy megfeleljünk a klímaváltozás, az energiabiztonság és a fenntartható növekedés kihívásainak. Az elnök terve kötelező érvényű intézkedések, ösztönzők és önkéntes programok keveréke. Azokra az új technológiákra támaszkodik, amelyek révén elérjük, hogy a jövőnkben megférjen egymással a jó környezetgazdálkodás és a gazdasági növekedés. Az elnök terve a következő évtized során húsz százalékkal fogja csökkenteni a benzin használatát. Úgy hívjuk, hogy „Tízben húszat”. Ez megállítja az amerikai autók és egyéb járművek által előidézett szén-dioxid-kibocsátás előre jelzett növekedését, egyben csökkenti majd az olajtól való függésünket, amely ellenséges rezsimeknek és terroristáknak szolgáltatott ki minket.
A terv két eleme szembetűnő. Az első a közúti forgalomra összpontosít, amely az USA üvegházhatást okozó gázkibocsátásának második legfőbb oka, és az összes kibocsátás huszonkét százalékáért volt felelős 2004-ben. A második rendkívül felgyorsítja a megújuló üzemanyagok elterjesztését. Az Egyesült Államok máris a világ egyik vezető országa a bioüzemanyagok előállítása területén. Az elnök új tervének megfelelően emeljük a már létező kötelező üzemanyagszabványokat oly módon, hogy 2017-re 130 milliárd liter megújuló és alternatív üzemanyag használatát szabjuk meg – ez majdnem ötszöröse a törvény által most 2012-re előírt mennyiségnek.
A források különbözők lesznek. Lesz közöttük kukoricából, növényi hulladékból és faforgácsból előállított, továbbá biodízel, metanol és más alternatív üzemanyagok. Ennek valódi hatása lesz. A megújuló üzemanyagok részesedésének növekedése 15 százalékban fogja kiváltani az éves tervezett benzinhasználatot. De itt még nem állunk meg a fosszilis üzemanyagok felhasználásának csökkentésében. Az autókra vonatkozó Vállalati átlagos üzemanyag-gazdálkodási (Corporate Average Fuel Economy – CAFE) szabványok megreformálásától és a teherautókra vonatkozó jelenlegi szabályok kiterjesztésétől a benzinfelhasználás további ötszázalékos, 32 milliárd literes csökkenését várjuk.
Ezek a megerősített üzemanyag-hatékonysági szabványok arra fogják indítani a fogyasztókat, hogy hatékony új járművekre cseréljék le autóflottáikat. Így jutunk el a húszszázalékos csökkenésig 2017-re. És hogy milyen hatással lesz a terv a környezetre? A megújuló üzemanyagok felhasználása és a szigorúbb szabványok kötelezővé tétele az éves szén-dioxid-kibocsátást tíz százalékkal, 175 millió tonnával csökkentheti 2017-re. Illusztrációképpen: ez azzal lenne egyenlő, mintha 26 millió emisssziómentes autót gyártanánk.
Bush elnök terve a globális klímaváltozással kapcsolatos intézkedések hosszú sorára épít, amelyről gyakran megfeledkeznek. 2002-ben az elnök azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2012-re tizennyolc százalékkal csökkentse az amerikai gazdaság által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok intenzitását. Sokféle politikai intézkedést tartalmazó csomagot vezettünk be azóta, amely többtucatnyi kötelező intézkedésből, ösztönzőkből és választható programokból áll, hogy elérjük ezt a célt – és már vannak eredményeink. Emissziós teljesítményünk 2000 óta a fejlett világ legjobbjai közé tartozik. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint 2002 és 2004 között az USA szén-dioxid-kibocsátása 1,7 százalékkal növekedett. Ez rendkívül szerény mértékű növekedés annak fényében, hogy ez idő alatt a GDP-nk 9,6 százalékkal és a népességünk 11,5 millió fővel nőtt.
Az Egyesült Államokban a köz- és a magánszféra már több mint 29 millió dollárt fektetett be klímaváltozási és tiszta energiát célzó programokba. Jelentős előrehaladást értünk el új, tisztább autómotorok és tiszta szenes technológiák, valamint hatékonyabb szél-, nap- és akkumulátortechnológiák kifejlesztésében, hogy csak néhányat említsünk. Ezek a technológiai újítások képessé tesznek minket arra, hogy a növekvő gazdaság és növekedő népesség kontextusában is elérjük klímacéljainkat. Az otthon tett intézkedéseken túlmenően az Egyesült Államok a világ sok másik országával is együttműködik a klímaváltozás kezelésében.
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Partnerség a Tiszta Fejlődésért és Klímáért (APP) keretében az Egyesült Államok partnerként működik együtt ázsiai és csendes-óceáni országokkal. Ez az egyik legfontosabb programunk, mivel olyan területen vezet eredményekhez, ahol azok a legtöbbet számítanak: azokban az országokban, amelyek a világ legnagyobb, üvegházhatást okozó gázkibocsátói. Az APP-t egy évvel ezelőtt hoztuk létre Ausztrália, Kína, India, Japán, Dél-Korea és az Egyesült Államok részvételével abból a célból, hogy egymást kiegészítő energiai, gazdasági és környezeti célokkal birkózzunk meg. Ez a hat ország adja a világ gazdasági termelésének, energiafelhasználásának és üvegházhatást okozó gázkibocsátásának csaknem a felét. A kormányok és a magánszektor valamennyi APP-országban partnerségeket hoztak létre, hogy tiszta és hatékony energiatechnológiákat fejlesszenek ki és alkalmazzanak.
Az előrejelzések szerint 2010-re a fejlődő országok – elsősorban Kína és India – gázkibocsátása meg fogja haladni a fejlődő országok emisszióját. Az APP-ben Kína és India egyenjogú partner, és az APP számít részvételükre legtöbb klímaváltozással foglalkozó, ugyanakkor a gazdasági fejlődést is elősegítő együttműködő projektjében. Az Egyesült Államok más országokkal is számos partneri kapcsolatot alakított ki az új, tisztább energiatechnológiák kifejlesztésének és alkalmazásának támogatására és a tapasztalatok megosztására. Ezek között vannak olyan partnerkapcsolatok, amelyek a metán – erőteljes üvegházhatást okozó gáz – gyűjtését és újrafelhasználását, a szén-dioxid befogását és biztonságos tárolását célozzák, illetve költséghatékony hidrogén- és üzemanyag-akkumulátoros technológiákat alakítanak ki.
Ilyen partnerségekben már EU-országokkal is részt veszünk. Ám mehetünk még tovább. A mi tudományos képességeinkkel és gazdasági erőforrásainkkal többet is tehetünk azért, hogy együtt munkálkodva kézzelfogható, praktikus megoldásokat találjunk a klímaváltozás kezelésére. Az Egyesült Államok szívesen dolgozik együtt európai országokkal és a világ más országaival azért, hogy megfeleljen ennek a komoly globális kihívásnak.

A szerző az Egyesült Államok magyarországi nagykövete