Évek óta rendszeresen autózván a 8-as számú főúton, szemmel tartván a Székesfehérvár és Veszprém közötti építkezést, nem ért meglepetésként az a napokban bejelentett hír, amely ezt az útszakaszt is megnevezte a közeljövőben fizetőssé teendő gyorsforgalmi utak között. Népámítással hatalomra jutott s azóta könyékig a zsebünkben turkáló kormányunk nem ok nélkül nyomja január eleje óta „az egy év alatt kétszáz kilométert nőtt autópályák” meg „az alig dráguló matricák” reklámját, aki egy kicsit is ismeri már a trükkjeiket, várta a bejelentést az újabb zsebmetszésről.
Mindenekelőtt nem árt tisztázni – legalább magunk között – néhány alapvető kérdést, ha már országunk zavaróan tanult és gyanúsan küldetéstudatos vezetői nem is hallottak harangozni ezekről. Az szubjektív megítélés dolga, hogy jó-e Magyarországon születni vagy sem, az azonban objektív tény, hogy ennek a történésnek következményei vannak. Az ember nemcsak állampolgár lesz ily módon, de tágabb értelemben is honpolgárrá válik, akit nem csupán az aktuális alkotmányban és a különböző törvénytárakban tételesen megnevezett jogok illetnek meg. Az ember, születése révén, automatikusan részese lesz azoknak a szabadságjogoknak, amelyeket az országért nemzedékről nemzedékre dolgozó, harcoló, alkotó, politizáló stb. elődöktől kapott örökül. Ilyen többek között a szabad helyváltoztatás joga. Ez a jogunk elméletileg és történetileg akár a honfoglalásból is levezethető, az elmúlt századok alatt történt korlátozásai pedig csupán a mindenkori hatalom felfogását és gyakorlatát tükrözik, a középkori jobbágy-röghözkötéstől a feudális kori útleveleken át a Rákosi- és a Kádár-idők kényszerű lakhelykijelöléséig, a belföldi utazás külön engedélyhez kötéséig (határsáv).
A modern Európában és Amerikában a polgári és általános emberi szabadságjogok minden normális helyen magától értetődően lehetővé teszik az országon belüli helyváltoztatást. Az államok a közlekedési körülmények alakításánál is figyelembe veszik ezt az alapvető emberi szabadságjogot, például a fizető-autópályák tervezésekor és építésekor. Az utazás gyorsasága és minősége ugyan mindenütt pénz és lehetőségek kérdése, a kerékpártól a repülőig, amint az autóval közlekedők is választhatnak a gyorsabb és biztonságosabb (?) autópályák, illetve a hagyományos, az idők során kialakult közlekedési útvonalak között, ha el kívánnak jutni egyik településtől a másikig. A fent említett helyeken azonban, ha az előbbiért fizetni kell, mindig megmarad a régi, külön tarifa nélkül igénybe vehető, kellően karbantartott közút. Még csak nem is „ingyen”, hiszen az utak mindenütt az emberek adójából készültek, és az államok a befolyt pénzekből tartják fenn őket.
Így történt ez eddig a magyarországi autópálya-építkezéseknél is: az M1-es, M3-as, M5-ös, M7-es és az eddig elkészült M6-os fizetősztrádák új nyomvonalon készültek, míg a régi, egy számjegyű, párhuzamos főútvonalakon továbbra is díjmentesen lehet eljutni Hegyeshalomtól Miskolcig, Szegedig, Dunaújvárosig vagy a fővárosból Letenyéig. A most készülő intézkedés többszörösen csalárd. Egyrészt: a folyvást hazudozó kormány a mostanában (közpénzből) épült megkerülő főutat (2/A), továbbá az autóutakat is autópályaként akarja „eladni”, azaz fizetőssé tenni az adófizető polgároknak, másrészt olyan autóútszakaszokra tervez díjkötelezettséget bevezetni, amelyek mellett nincs párhuzamos főútvonal. A 8-as számú, kiszélesített főút Fehérvár és Veszprém közti szakaszán például nincs régi országút, tehát szóba sem jöhet „alternatívaként”, hogy Szabadbattyántól Berhidán át Litérig jó nyolc falun keresztül összevissza vezető mellékutakon közlekedjünk.
Ugyanez a helyzet a városrészeket összekötő M0-s út és minden olyan szakasz esetében, ahol az öreg országutakat korszerűsítették magyar adóforintokból.
Ezt az újabb, galád pénzbeszedő ötletet jobb lesz gyorsan elfelejteni! A középkorban is létezett úgynevezett útkényszer magyar földön, ami az árumegállító joghoz kapcsolódott, és adóbevételt hozott, a középkornak azonban már rég vége, nagyságos Gyurcsányi uraimék! Amint tizenhat éve letűnt az újkori „maxizmus–lejmizmus” szabadságjogokat sárba tipró világa is. Ma már legfeljebb Észak-Koreában nem lehet az országon belül szabadon utazni, Kóka efendi, az az ország azonban Európán kívül van. Jó lesz tehát óvatosabban bánni a magyar alattvalók öröklés útján szerzett és nehezen visszaszerzett szabadságjogaival.
origo.hu
Otthoni módszerek, amivel felfrissíthető az ágynemű
