A világ szeme most Magyarországon van

Az Orbán-kormánytól remélik a transzatlanti kereskedelmi henger megállítását a környezetvédők.

Az amerikai tárgyalók, akik a biotechnológiai ipar támogatását élvezik, egyértelműen azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy növeljék a génmódosított termények piaci hozzáférését. Azt szeretnék elérni, hogy Európában zöld utat kapjon a génmódosított növények termesztése. Törvényeink állításuk szerint a szabad kereskedelmet korlátozó akadályok. Ami pedig különösen aggasztó Magyarország számára: ki nem állhatják a vetőmagok génmódosított szervezetekkel való szennyeződésének korlátozását célzó szigorú előírásokat. Mindez durva támadást jelent Európa és tagállamai önrendelkezési joga ellen.

A tét hatalmas. Európa jóval több élelmiszert importál a világ többi részéről, mint az Egyesült Államokból. Az élelmiszerekkel szemben állított brüsszeli követelmények éppen ezért messzire ható, globális jelentőségű szabályok – gyakran válnak de facto normává. A legnyilvánvalóbb példa a genetikailag módosított élelmiszereké: a génmódosított élelmiszerek biztonságának ellenőrzésére vonatkozó európai rendelkezések meghatározzák, hogy a világ mezőgazdasági exportőr országai termesztenek-e génmódosított terményeket. Ezért igyekszik a biotechnológiai iparág gyengíteni az EU törvényeit: ha az Európai Unióban sikerrel járnak, azzal a világ többi pontjára vonatkozó szabályok is gyengülni fognak.

Valós veszély ugyanakkor, hogy a biotechnológiai ipar akár egyetlen európai vagy tagállami törvény megváltoztatása nélkül is megvalósíthatja célkitűzéseit, összhangban az EU azon vezetőinek nyilatkozataival, akik azt állítják, hogy a törvények nem fognak változni. Ebben rejlik a TTIP valódi veszélye.

Az új kereskedelmi bizottságok átláthatatlan útvesztőjében a TTIP igyekszik közelebb hozni az EU és az Egyesült Államok jogszabályait és gyakorlatát. A „fokozott együttműködés” lesz az új hívó szó. Nem kell sokáig várnunk, amíg megkezdődnek a „vetőmagok tesztelésének normáival kapcsolatos együttműködésről” és hasonló témákról folytatott megbeszélések. A viszonylag ártalmatlan szlogenek mögött meghúzódó valódi cél a vetőmagokból származó génmódosított szervezetekkel való szennyezés mértékének növelése. Először látszólag elhanyagolható mértékben, de a szellem ezzel kiszabadul a palackból. Génmódosított szervezetekkel szennyezett vetőmagokat fognak Magyarországon is vetni, ami ellentétes az alaptörvénnyel, és veszélyt jelent az ország gazdálkodó közösségeire, állampolgáraira és környezetére egyaránt.

Sem látványos vitára, sem harsonaszóra nem kell számítanunk, de az eredmény ugyanaz lesz. Az agráripari óriásvállalatok támogatásával arc nélküli kereskedelmi tisztviselők egyeznek majd meg arról, hogy hogyan kell törvényeinket a gyakorlatban alkalmazni. A döntéshez való jogunk sérülni fog csakúgy, mint a jogunk, hogy nemet mondjunk a génmódosított növények termesztésére. Mindennek tetejébe a TTIP oroszlánkarmokat kap majd azoknak a záradékoknak a formájában, amelyek lehetővé teszik az amerikai vállalatoknak, hogy bepereljék a nemzeti kormányokat, ha úgy látják, hogy „befektetéseik” (más szóval: a nyereségük) demokratikusan elfogadott döntés eredményeként sérülhetnek. Az országok könnyen abban a helyzetben találhatják magukat, hogy az igazságszolgáltatás hagyományos rendszerén kívül működő választott bíróságokon millió – ha nem épp sok száz millió – euróra perlik őket. Az, hogy vajon a Monsanto és a hasonló vállalatok ilyen bíróságokhoz fordulnak-e, ha Magyarország úgy dönt, hogy további génmódosított növényekre is tilalmat vet ki, a jövő zenéje. E bíróságok mindenesetre már léteznek, és nagyon is valóságosak. A Philip Morris dohányipari óriás már beperelte az ausztrál kormányt a dohánytermékek egységes megjelenésű csomagolására vonatkozó szabályozása miatt.

Meg tudjuk állítani és meg is kell állítanunk ezt a folyamatot. Magyarország és más országok kormányainak joga, hogy eldöntsék, milyen gazdálkodási formát tartanak a legelőnyösebbnek önmaguk számára. Magyarország nagyon helyesen úgy döntött, hogy az országban a génmódosított növényeken alapuló mezőgazdaságnak nincs helye. E státus megőrzése érdekében a magyar kormánynak bele kell vetnie magát a küzdelembe. Mi, amerikai, európai és magyar környezetvédő szervezetek arra biztatjuk a magyar kormányt, hogy határozottan lépjen fel és akadályozza meg, hogy ez a kereskedelmi egyezmény kivegye a kezünkből a döntés jogát és lehetőségét. Az amerikai és európai polgárok reménye benned van, Magyarország!

A szerzők: Erich Pica elnök, Friends of the Earth (Föld Barátai amerikai szervezete); Magda Stoczkiewicz igazgató, Friends of the Earth (Föld Barátai európai szervezete); dr. Farkas István ügyvezető elnök (Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország)