Vannak állandóan visszatérő edzői eufemizmusok. Ha kilencven percen át a két tizenhatos között rugdossák ész nélkül a labdát, arra az edző azt mondja, hogy „hatalmas taktikai csata folyt\". Ha saját magát is szeretné megdicsérni: „a fiúk fegyelmezetten végrehajtották az utasításaimat.\" Ha a bíró teljesítményével elégedetlen: „a játékvezető működésével sohasem foglalkozom, de...\" Ha nagyon elverték a csapatot: „láttam biztató jeleket.\"
Vannak speciális nyilatkozatok is, például amikor a követendő taktikáról faggatják az edzőt. Ezt általában nem árulják el előre, de amikor a múltkoriban a mérkőzés szünetében az öltöző felé baktató mestertől megkérdezte a tévériporter, hogy milyen utasítással küldi ki a második félidőre a játékosait, a következő veretes válasz hangzott el: „Próbáljanak egy gólt rárúgni az eredményre.\"
Nos, ilyen nyelvi magaslatokig még a legzseniálisabb külföldi edzők sem jutnak el.
